Szombaton zsúfolásig megtelt a budiszavai, azaz tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nagyterme, falunapi ünnepségre gyűltek össze a település megalapításának 133. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent a falu apraja-nagyja, az eseményről hétfői számunkban már cikkeztünk, ezúttal képriportot közlünk róla. Az egyesület gyermektagjai valóban látványos műsorral kedveskedtek szüleiknek, nagyszüleiknek, megérdemlik, hogy hasábjainkon viszontlássák fellépésük színes pillanatait…
Budiszaván él az újvidéki magyarság jelentős része. A művelődési életnek most otthont nyújtó épületben az 1900-as évek elején a Katolikus Olvasó Kör tevékenykedett. 1946-ban újraszerveződik a falu magyarsága, ekkor alakul meg hivatalosan a Petőfi Sándor nevét viselő művelődési egyesület. A szombati műsorban felléptek szavalói, énekesei, és természetesen a néptánccsoportjai is: a kisebb gyerekeket tömörítő Galagonya és a Gubancoló. Az egyesület keretében tevékenykedik a Derenduca néptánccsoport is, ők ezen az ünnepségen nem voltak ott, Magyarországról „csatlakoztak” be az ünneplésbe, internetes kapcsolattal. Felcsendült a falunapi himnusz is, azaz Tisza Kálmán kedvenc dala, egészen modern feldolgozásban. Rajsli Rebeka Radnóti Miklós: Nem tudhatom című költeményéből mondott részletet, Pápista István pedig az Ez itt az én hazám című dallal lépett fel. Nagy Csongor előadásában a Szállj, szállj sólyom szárnyán című dalt hallhattuk.
Az ünnepi műsor a Szóljon a dal című szerzeménnyel zárult, a vegyes kórus és a szólisták közös fellépését élvezhették a jelenlevők.