A MIDAS szervezte barcelonai közgyűlés-tanácskozás egyik fő célja a tagok egymás közti tapasztalatcseréje mellett az európai értékek bemutatása volt, és a figyelem ráirányítása mindarra, ami a kisebbségek szempontjából is létfontosságú az európai intézmények működésén belül. A házigazdák a résztvevőknek bemutatták az igen impozáns és előkelő helyen lévő – a város központi sugárútján, a Ramblason elhelyezkedő – UNESCO-palotát, és alkalom nyílt ott az Irodalmi Város Projektum megismerésére is. Az előadást követően Edita Slezáková elnök asszony kifejtette nézetét, miszerint a MIDAS szempontjából nagy előrelépést jelent, hogy sikerült Brüsszellel megértetni, hogy amikor a tagállamokkal és egyáltalán Európa közösségével kommunikálnak bárminemű kisebbségi kérdésről, dolgokról, ne felejtsék el, hogy a kisebbségek nyelvén is kommunikálniuk kell. Mert a kisebbségek elsősorban a saját nyelvükön olvassák és értelmezik a híreket. Ha ezt elhanyagolják, akkor egy ötvenmilliós tömegnek a megszólítását hagyják figyelmen kívül, mert Európában 50 millióra becsülik a kisebbségiek létszámát.
Szalay Zoltán, a pozsonyi Új Szónak, a szlovákiai magyarok egyetlen napilapjának a főszerkesztője(Varjú Márta felvétele)
Természetesen ebbe az 50 millióba beletartozik az az egykoron félmillió szlovákiai magyarság is, akiknek egyetlen napilapjuk van, az Új Szó, a szlovákiai magyar napilap. Az alig fél éve főszerkesztőként tevékenykedő Szalay Zoltánt kértük meg az UNESCO-palota gyönyörű, tágas udvari teraszán, hogy mutassa be nekünk az újságot:
– Hatszor jelenünk meg hetente, minden hétköznap és szombaton, s napjában több különféle mellékletünk van, némelyik egy-két oldalas, de hosszabb, komolyabb, nagyobb, akár 16 oldalas – pl. csütörtökönként – melléklettel is dicsekedhetünk. Általában az újság terjedelme 20 oldal, de időnként 32–36 oldalig is emelkedhet az oldalszám, attól függően, hogy éppen mennyi és milyen terjedelmű mellékletünk akad, vagy esetleg az ünnepek miatt bővítjük a tartalmat. Egyértelmű, hogy a lapeladás jövője a mellékletek fejlesztésében rejlik, ezért erre folyamatosan odafigyelünk. Most vezettünk be egy újítást: csütörtökönként a mellékletnek hetente változik a tartalma, a tematikája, pl. Senior, nyugdíjasoknak szóló kisújság vagy utazási, turisztikai útmutató, de akadnak alkalmi mellékleteink is.
– A terjesztés meg van oldva?
– Eléggé bonyolult ez a kérdés. Több különféle terjesztőcéggel vagyunk kapcsolatban. Van egy saját kézbesítőhálózatunk. Számunkra ez a legfontosabb, mert rajta keresztül jut el leggyorsabban, legegyszerűbben és legbiztosabban az olvasóhoz a lap. Ezenkívül egyes helyekre postán keresztül is terjesztjük az újságot, de az nem annyira jellemző, és sajnos túl drága.
– A példányszám hogyan alakul?
– Az átlag példányszámunk 16 és 17 ezer között van, amikor a tévéműsoros mellékletünk jelenik meg, akkor jóval meghaladja ezt. Tavaly 5 százalékos csökkenést tapasztaltunk, miközben a szlovákiai napilappiacon a szlovák lapok évi csökkenése 9 százalékra volt tehető. Az Új Szó viszonylag stabilan tartja magát a piacon. Tény, hogy az említett 16-17 000-es példányszámnak a nagyobbik részét előfizetőknek adjuk el, több mint 7000-re tehető az előfizetőink száma.
– Állami vagy más dotációhoz, pályázati pénzhez hogyan jutnak?
Az UNESCO-palota a barcelonai Ramblas sugárúton(Varjú Márta felvétele)
Könyvkiállítás-részlet, mert a katalánok a könyvről, borról és a rózsáról szeretnek leginkább értekezni (Varjú Márta felvétele)
– A pályázati lehetőségek eddig meglehetősen beszűkültek voltak, de az európai uniós csatlakozással folyamatosan változik a helyzet, mondhatom, nagyon jó irányba haladunk. Van egy állami kisebbségi támogatási csomag, ez az összeg évről évre változik, de éppen most van készülőben egy váltás, még május folyamán el fogja fogadni a parlament az új törtvényt, amely teljesen megreformálja a támogatási rendszert, ennek köszönhetően a kisebbségi média jobb elbírálásban fog részesülni. Eddig ez meglehetősen instabil volt. Akadt olyan év, amikor az Új Szó egyáltalán semmit sem tudott lehívni, de azért volt rá példa, amikor kisebb-nagyobb összeghez hozzájuthattunk, amire kifejezetten építeni azért mégsem lehetett. A dotáció fontos kiegészítése kell hogy legyen a költségvetésünknek, sajnos, nálunk nem ez a meghatározó a finanszírozásunkban, holott Európa-szerte már régóta bevett szokás a kisebbségi napilapok támogatása. Nálunk az eladás és a hirdetés képezi a bevételünk legnagyobb részét, ezért ahogy csökken a példányszám, mindinkább rászorulunk egyéb forrásokra is. Nagyon bízok abban, hogy az állami és más jellegű támogatások a jövőben sokasodni fognak.
– A példányszám csökkenésére hogyan tekintenek?
– A tavalyi 5 százalékos csökkenés nem rázott meg bennünket, stabilnak mondható, ami az elmúlt éveket is jellemezte, ennél nagyobb arányú csökkenésre nem igazán volt példa. Egyes szlovákiai napilapok akár 10 százalék fölötti csökkenést is megértek tavaly. Mondom, a mostani a helyzet még elfogadható, de erősíteni kell a nyomtatott újságot, és folyamatosan források után kell kutatnunk. Sajnos, egyre többen olvassák az online lapot, az elvándorlással is meg kell küzdenünk, a demográfiai mutatók sem igazán kedvezőek, de ne legyünk borúlátóak, mindezzel együtt az 5 százalék arról tanúskodik, hogy az olvasóközönségünk megbízható és hűséges hozzánk. Hogy úgy mondjam, becsületbeli ügynek tartják, hogy vegyék a lapot.
– Milyen a nyomtatott és az online lap viszonya?
– Most már 20 éve van online változata az Új Szónak, de a hangsúly természetesen a nyomtatotton van, mert az nyújt megélhetési lehetőséget. Az online egy szerényebb csapattal működik. Ez egy napi kemény munka, a két folyamat összeegyeztetése, amit egyes rovatvezetők felügyelnek, és az online-nak is van egy vezetője, aki éppen az én elődöm volt. Az idén készülünk egy dizájnváltásra. Teljesen új arculatot tervezünk, aminek köszönhetően még egyszerűbb lesz a kezelése, áttekinthetőbb lesz, és felhasználóbarátabb az Új Szó online megjelenése.
– A MIDAS nyújtotta lehetőségeket hogyan tudta a szerkesztőség a hasznára fordítani?
– Fontos számunkra, hogy egy olyan csoportnak lehetünk a tagjai, amely azokat az európai uniós értékeket képviseli, amelyek az Új Szó számára is fontosak. Hatalmas előny, hogy közvetlen kapcsolatunk van a többi kisebbségi lappal, és tudjuk, milyen a helyzet náluk, milyen gondokkal küzdenek, tanulhatunk tőlük, a hibáikból is, és folyamatosan együttműködünk.
