A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ táncműhelye a múlt évben is kimagasló eredményeket és sikereket ért el a magyar néptánchagyomány ápolásában és annak színpadra állításában. Ennek eredményeként a Cirkalom tánccsoport leánykara képviselte Vajdaságot a Kárpát-medence múlt évi legjobb magyar tánccsoportjait és koreográfiáit felvonultató gálaműsorban Budapesten.
A topolyai Cirkalom néptáncegyüttes nevét nemcsak Vajdaságban ismerik, hanem az egész Kárpát-medencében számon tartják. Egy héttel ezelőtt kilencedik alkalommal szerepeltek a Néptáncantológián, amelynek az idén is a budapesti Operettszínház adott otthont. Az én hitemért, az én hordozatomért című legújabb műsorszámukkal, Furik Rita koreográfiájával kerültek a Néptáncantológiára. A mindössze egyetlen alkalommal látható, reprezentatív színházi műsorban az elmúlt év legkiemelkedőbb néptáncegyüttesei, alkotói, legjobb koreográfiái szerepelnek. A Néptáncantológia pályázat célja, hogy az amatőr néptáncmozgalom és néptáncművészet újonnan létrejött értékeit összegyűjtse és felmutassa, lehetőséget adva a legszínvonalasabb produkciók színházi körülmények között történő bemutatásához. A Martin György Néptáncszövetség évről évre zsűritagként veszi ki részét a magyarországi, illetve a határon túli magyar néptánccsoportok munkájából, amelyek előzetesen beadták pályázati anyagukat. Száznál is több produkciót néz végig a bírálóbizottság, és közülük választja ki a legjobb 10–14 csoportot a felnőtt, a hagyományőrző, illetve az ifjúsági kategóriában.
Hitelessé tenni a néptáncot a színpadon nem egyszerű dolog. Magas színvonalú alkotói és előadói tevékenységről kaptunk bizonyítékot Nyíregyháza, Győr, Debrecen, Gödöllő, Szentendre, Miskolc, Százhalombatta, Jászberény, Zalaegerszeg, Hajdúböszörmény, Székesfehérvár és Salgótarján amatőr néptáncosaitól, akik elkápráztatták az Operettszínház zsúfolásig megtelt nézőterén ülőket. A topolyai leánykar műsorszáma drámaiságában különbözött és kiemelkedett a többi fellépőtől. Kisimre Szerda Anna a különleges hangulatú koreográfiáról nyilatkozott.
– Ez a műsorszám, a benne elhangzó szövegek nem köthetők tájegységhez. Ráolvasások, archaikus népi imádságok, komoly és tréfás szövegek, néhány ének van benne, inkább szomorúak, és a szerelmi vonulat megjelenik.
– A viseletünkben egységesek vagyunk, feltűztük a szoknyát, a levetkőzést jelképezve. Ha a nő felemelte elöl a szoknyáját, akkor annak jelzése volt. Szokásaink, hagyományaink, hitbéli dolgaink, a nyelvünk, magyarságunk, mind-mind megjelenik a produkcióban, a címadó vers a műsorszám végén pedig összefoglalja a gondolatmenetet. Ez egy moldvai néni imádsága: Az én hitemért, az én hordozatomért, az én nyelvemért kínhalált halok, mint Krisztus urunk, de én azt el nem hagyom, nem vetem el, ami az én édesapámtól és édesanyámtól reám maradott, sem hitemet, sem hordozatomat, sem nyelvemet…Mindezt belesűrítettük. Nyolc percet végigénekelünk, illetve szöveget mondunk, ami nehéz feladat. Ilyen jellegű műsorszámunk, ahol a mozgás és a szöveg kohéziója adja a drámaiságot, ilyen még nem volt. Mi lányok, asszonyok szeretjük, de ez nem önfeledt táncmulatsági érzés, hanem olyan, amely mély nyomot hagy bennünk minden alkalommal.
Kisimre Árpáddal és Savelin Lászlóval, a Cirkalom táncegyüttes művészeti vezetőivel a gálaműsor szünetében beszélgettem.
– A Kárpát-medencében 2013-ban elkészült legjobb néptáncos produkciókat láthatjuk. Furik Rita koreográfus elképzelése hogyan lett valósággá Topolyán?
– Kilencedik éve vagyunk az antológián, először mint meghívott vendégek voltunk jelen, az utóbbi nyolc alkalommal pedig pályázat útján, a többi táncegyüttessel való megmérettetés után kiválasztva, bekerülve a 10-12 legjobb produkció közé, s így vagyunk a 3. Martin György plakett várományosai, és ez nagyon komoly szakmai elismerés – kezdi Árpád, majd László a bemutatott koreográfiáról árulja el, hogy egy nagyobb, fél órás műsor része, amely kilencedszer minősült kiválóan. A hosszú műsor az al-dunai székelyek ide, a Vajdaságba vándorlásáról, lelki vívódásáról szól.
– A Furik Rita által készített koreográfia a magyarságról, hazaszeretetről is szól, valamiféle vívódást mutat be. Két nő harca is része a koreográfiának. Jellemző, hogy érzelmi szálra fűzi gondolatmenetét egy koreográfián belül. Azt próbálta velünk megértetni, hogy határon túli magyarnak lenni más, mint egy magyarországi együttesben néptáncot táncolni. Furik Rita felvidéki szakember, a lépéseken túl ismeretet, érzéseket, gondolatokat kaptunk tőle.
A Felvidéken úgy hívják, hogy a karikázók királynője, azért kapta ezt a titulust a szakmától, mert olyan érzéseket dolgoz fel, minden olyan vívódásról szól a tánc nyelvén, ami az ember lelkében lezajlik egy életen keresztül. Egyébként többször dolgoztunk már vele az elmúlt tíz évben, és jól összehangolódtunk.
Ezt már ismét Árpád mondja, akitől azt is megtudtuk, hogy itthon legközelebb március közepén láthatja őket a közönség új, március 15-ei műsoruk bemutatóján, és hogy március végén egy újabb megmérettetésre kerül sor.
– Március 29-én Budapesten a Fölszállott a páva népzenei és néptáncvetélkedő elődöntőjében lép fel a Cirkalom, és bízunk benne, hogy sikerrel vesszük az akadályt. Felvidéki, mátyusföldi táncokkal lépünk fel először, annak tiszteletére, hogy Topolyát és környékét 1750-ben a Felvidékről telepítették. A továbbiakban hazai anyagot szeretnénk bemutatni.
