2024. november 26., kedd

A belülről építkezés fontossága

A szabadkai kulturális intézmények vezetőivel, a város polgármesterével tárgyaltak a Magyar Összefogás listavezetője és jelöltjei

A szabadkai önkormányzatban tett látogatást és beszélgetett el az aktuális kérdésekről Maglai Jenő polgármesterrel és a kulturális intézmények képviselőivel Hajnal Jenő, a Magyar Összefogás listavezetője, valamint Beretka Katinka, Joó Horti Lívia és Lovas Ildikó, a lista jelöltjei. A városházán lezajlott megbeszélést követően ellátogattak a Kosztolányi Dezső Színház épületébe, az iskolabuszon a diákokkal beszélgettek, valamint megnézték a Népszínház jelenlegi székhelyét, a Mladost gyárépületét.

A megbeszélésen jelen volt Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum, Dragan Rokvić, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója, Andrási Attila, a Népszínház magyar társulatának igazgatója, Mikes Imre Elek, a Kosztolányi Dezső Színház színésze, Tóth Szalai Erika ombudsmanhelyettes, valamint a Képzőművészeti Találkozó képviselője.

Joó Horti Lívia arra hívta fel a figyelmet, hogy az óvodahálózat megújítása alkalmával közösen próbáljanak meg különös figyelmet szentelni a sándori óvodának, ahol nincs magyar tagozat, mert nincs terem, ahová kerülhetnének, viszont igény volna rá.

Beretka Katinka a nyelvhasználat kapcsán kiemelte, hogy Szabadka kevésbé problematikus ebből a szempontból, viszont felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy az MNT-nek még vannak pályázati keretei a közvállalatok honlapjai magyar nyelvre fordításának költségeire.

– Példaként elmondhatom, de nem ez az egyetlen eset, hogy a Temetkezési Közvállalat visszautasította a pénzbeli támogatást, mert a nemzeti tanács nem volt hajlandó lefordítani a szerződést szerb nyelvre. Maradt még fennálló összeg, Szabadka számíthat erre a támogatásra – mondta Beretka.

Lovas Ildikó a találkozón elmondta, Szabadka példaértékű a nemzeti tanácsokkal való együttműködés szempontjából, hiszen a polgármester kinevezte az ombudsmanhelyettest kapcsolattartónak a város és a nemzeti tanácsok között. Az sem mellékes, hogy az iskolabusz költségeit a városi költségvetésből fizetik.

– Az elmúlt négy évben vegyesek voltak a tapasztalataink az együttműködést illetően, remélem, hogy az elkövetkező négy évben már csak jók lesznek. Ki szeretném emelni a Desiré fesztivált mint az egyik fontos rendezvényt, hiszen Szabadka megérdemel egy színházi fesztivált a gyermekszínházi és a filmfesztivál mellett. Öt évvel ezelőtt a város hatmillió dinárral támogatta a rendezvényt, tavaly már csak 1,5 millióval. Sikerült a polgármesterrel feltornáznunk ezt az összeget 3 millióra az idén, de ez mit sem érne, ha a magyar kormány nem dotálja a fesztivált 10 millió forinttal – mondta Lovas, majd problémaként kiemelte, hogy a színházakat és kulturális intézményeket tehermentesíteni kellene, mert belefulladnak a bürokráciába, a közbeszerzésekbe, nagyon megnehezíti ez például egy-egy előadás megvalósulását.

Lovas hozzátette, komoly terveik vannak a Szabadkai Városi Könyvtárral. Az olvasótermet kiállítóteremmé alakítanák, a mostani udvari részen pedig egy modern, minden elvárásnak megfelelő olvasótermet alakítanának ki, ahol multimediális előadásokat is lehetne tartani, és nem csengővel kell jelezni, ha szeretnénk kikérni egy könyvet.

– A Magyar Nemzeti Tanácsnak az a dolga, hogy mire az épületek új külsőt kapnak, tartalommal töltse meg azokat, tehát folyamatosan dolgozni, építkezni kell ebből a szempontból is – mondta Lovas.

Andrási Attila kérésként elmondta, kicsit hosszabb távra kellene tervezni, ha a Népszínház próbatermei és székhelye kerülnek szóba, kellene egy A és B terv is, ha mégsem remélhetjük 2018-ra az új épület elkészültét. Hozzátette, a jogi kérdéseket is tisztázni kellene, hiszen a magyar társulat tulajdonképpen nem is létezik.

Maglai Jenő elmondta, az igények és lehetőségek igencsak eltérnek egymástól.

– Azt javaslom, hogy a nemzeti tanács is határozzon meg egy prioritáslistát, Szabadkán ugyanis olyan sok minden elhanyagolt és rossz állapotban van, bármihez nyúlunk, gondot találunk. A levéltárral évekig senki sem foglalkozott, nincs már helyük itt a városházán, de sorolhatnám a gondokat. Mindenképpen szeretném tudni, hogy miért van szüksége például a Népszínháznak 100 alkalmazottra, ennyien vannak ugyanis a fizetéslistán ebben az intézményben. De abban is biztos vagyok, hogy a jelenlegi 4,5 milliárd dináros költségvetésből 350 milliót szántunk a kultúrára, s ezt még 30-50 millióval biztosan lehet növelni. De nagyon rossz állapotúak az iskoláink, az óvodák és napközik állapota pedig vérlázító – mondta Maglai, aki elárulta azt is, hosszas csatározások árán, a hónap végén sikerül megnyitni a kelebiai óvodát.

A Népszínház épülete kapcsán a polgármester elmondta, az elkövetkező 1,5-2 hónapban eldől, hogy milyen ütemben zajlik majd az építkezés. Október 20-án ül össze a minisztérium, a tartomány és az önkormányzat, befejeződik a tervdokumentáció készítése, s novemberre sínre kerülhet ez a folyamat. Még 1 milliárd 700 millió dinárra van szükség a munkálatok befejezéséhez, vagyis mintegy 15 millió euróra. – Dolgozunk azon, hogy a valamikori Bárány Szálló, vagyis a hadseregotthon az önkormányzat kezébe kerüljön. A Népszínház ügye egy olyan örökölt helyzet, amelyet nem tudok fél-egy év alatt megoldani – mondta Maglai.

Maglai Jenő a megbeszélést követően kiemelte, a nemzeti tanács hatáskörébe tartozó kérdésekről tárgyaltak, s hozzátette, az önkormányzat partner kíván lenni a munkában.

– Három kérdésben már egyértelműen megmutatkozik ez az együttműködés, mégpedig a Zsinagóga felújítása, a Szentháromság-szobor áthelyezése és a csantavéri ’44-es áldozatok emlékére állított emlékhely felállítása – mondta Maglai.

Hajnal Jenő örömét fejezte ki, hogy jelen lehetett az összes jelentős kulturális intézmény vezetőivel zajló megbeszélésen, és hogy őszinte és nyitott volt ez a találkozó. 

A küldöttség látogatást tett a Kosztolányi Dezső Színházban is, ahol jók a munkakörülmények, viszont a zsinórpadlás életveszélyes és nehezen használható. Hárommillió dinárba kerülne a megjavítása. 

Joó Horti Lívia az iskolabuszprogram kapcsán elmondta, 2010-ben indította be az első járatát a Szent Száva iskolától, azóta még két vonalon szállítják a gyerekeket Szabadkán, de további tíz önkormányzat területén járnak buszok, taxik, és ennek köszönhetően mintegy 300 gyermek jut el olyan iskolába, ahol magyarul tanulhat.

A kampánykörút végén Hajnal Jenő és Joó Horti Lívia meglátogatták a Népszínház jelenlegi székhelyét a Mladost csipkegyárban. Hajnal Jenő a látottak után azt nyilatkozta, döbbenetes, amit látott. – Ide embert nem lenne szabad beengedni, nemhogy itt bármiféle munka folyjon. Hol van a művelődéstörténeti érték, amelyet a Népszínház képvisel. A Népszínház magyar társulatának új körülményeket kell teremteni, ahol ihletettségben és megszállottságban lehet alkotni. Ezt meg kell oldani – mondta Hajnal Jenő.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás