„Bizony a' kerti virágok, füvekkel főképpen egyben foglaltatván, nem csak szinek szépségével, illattyoknak drága voltával, vizeknek vett, s-égetett hasznaival (mellyeket, mint-egy Anyai tejet velünk közlenek) szemeinket gyönyörködtetik, szaglásunkat legeltetik, fejünket, szivünket erősitik; hanem orvosló erejekkel, az betegség-által el-szaladott egésségünket, visza-hozzák, meg-marasztyák álhatatossan, őrzik szünetlen, úgy hogy; Contra vim mortis, ereseit medicamen in hortis; Szörnyű merge ellen a' halálnak orvosságot a kertben találnak.”
Lippay János Posoni Kert című, 1664-es munkájának ezt a részletét idézi előadásai kezdetén az óbecsei füvesember. A 75 éves Rácz József több mint három évtizeden át volt az óbecsei Fadip alkatrészgyár alkalmazottja, és két évtizedig aktívan politizált is. Fémesztergályosként és géplakatosként dolgozott, irányította a termelést és a szakszervezetet is, és mint mondja, volontőrként, hittel és meggyőződéssel vállalt vezető politikai szerepet. De hogyan lett az elismert szakmunkásból és politikusból sikeres füvesember?
– A véletlenek játszottak ebben közre. Egy munkatársamnak pikkelysömör miatt a keze csupa seb volt, aztán egy reggel eszembe jutott, hogy olvastam én egyszer egy gyógyfűről, ami égési sérüléseket gyógyít – ez volt a fodros lórum. Szállási gyerekként sok növényt ismertem, elkészítettem hát a gyógyteát, és mindennap vittem neki belőle, abban mosott kezet. Tíz nap alatt meggyógyult. A történetet elmeséltem az ismerőseimnek, és egy baráti összejövetelen egy gyógynövényekről szóló könyvet kaptam ajándékba. Alig vártam, hogy elmenjenek a vendégek, és nekilássak, reggelre ki is olvastam! Attól kezdve lettem a gyógyfüvészet megszállottja, de ha ez az első betegem nem gyógyul meg, soha nem lett volna belőlem füvesember – állítja.
Jóska bácsi azóta nemcsak a füveket, hanem gyógyfüves és orvosi szakkönyveket is gyűjt, amelyeket angol, német, francia, olasz és szerb nyelven olvas. Azt állítja, hogy a Pannon-síkság gyógyfüveivel egyetlen drága külföldi csodaszer sem veheti fel a versenyt, ő Bánátban ott gyűjti őket, ahol a föld még szűz, megműveletlen. Kilenc óra felé, miután fölszárad a harmat, kimegy a bánáti legelőkre, begyűjti a füveket, majd otthon a padláson vékonyan elteríti és szárítja azokat. 30-35 fajta fűből készít teakeveréket, tinktúrát vagy zsírt. Egy kg száraz anyag előállításához 5-6 kg friss növényre van szüksége.
– A teát akkor állítom össze, amikor eljön hozzám a beteg. Az évek során szelektáltam a növényeket és csak a legerősebbeket használom. Egy növény akár tíz betegségre is jó lehet. Általában tíz füvet keverek össze egy teába, amit öblögetésre, ivásra, borogatásra is lehet használni. Kedvenc növényeim egyike a kakukkfű, ami erős antibiotikum, antivirális szer, ráadásul finom illata is van – nem véletlenül hívja a szerb majčina dušicának, azaz anyaléleknek. Kedvelem a cickafarkot meg a körömvirágot is, ez utóbbit kivételesen magam termelem, mert vadon nem nő – mondta Jóska bácsi.
A közismert svédkeserű egy valóságos csodaszer, amely nem hiányozhat egyetlen házi patikából sem. Amikor arról kérdeztem, van-e hasonló saját terméke, elmesélte a Rácz-cseppek történetét: a svédkeserű-elixír összetevőit kutatva beletörött a bicskája a velencei terjék nevű komponens megfejtésébe. Egy külföldi patikus árulta el végül, hogy a svédcseppeknek ez az alkotóeleme egy hétféle drogból és fűszerből készült porkeverék. Jóska bácsi végül nem ezekből, hanem a nálunk termő füvekből állította össze saját elixírjét, amit egyaránt használható belsőleg és külsőleg is, és fájdalom, gyulladás, fertőzés ellen egyaránt hatásos, de pattanásokra, pszoriázisra, sebekre vagy szúnyogcsípésre is hatékony.
Rácz Józsefet a legtöbben bőrbetegségek miatt keresik fel, de epe- és gyomorpanaszokkal, sőt az asztmások is fordulnak hozzá segítségért. Azt mondja, újabban a gombák okozzák a legtöbb panaszt. Sok betegen segített, néhány közülük élénken él az emlékezetében.
– Eljött egyszer hozzám egy alig negyven kilós nő, aki 15 éve folyamatosan hányt, jobb napokon csak háromszor-négyszer, rosszabb napokon akár 15-ször is. Se orvos, se kuruzsló nem segített rajta. Tinktúrát kapott tőlem, már tíz nap múlva jobban volt, idővel pedig teljesen meggyógyult. Egy súlyosan asztmás nő azzal keresett fel, hogy naponta 35 alkalommal kell a pumpát használnia. A teámtól rövidesen sokkal jobban lett, ma már stabil időben napokig nem is kell a pumpához nyúlnia – állítja a füvesember.
Jóska bácsi híre szájról szájra terjed, egész Vajdaságból érkeznek hozzá a betegek. Termékeit hozzáférhető áron kínálja nekik: 150 g tea és 100 ml tinktúra 300, a zsír 200 dinárba kerül.
