Ébredj, utazó, Sopron vár rád! És valóban, olyan érzésem volt, hogy várt rám a város. Az idén átestem a VOLT-os tűzkeresztségen, ami megnyitotta az idei fesztiváli szezonomat. Kedves ismerősök, ha így folytatódik, akkor jó idényünk lesz, nem kell félni!
A város és a helyiek is örülnek a rendezvénynek, és ezt érzi a hátitáskás is, nincsenek furcsa, „mi a fenét keres itt ez a sok bolond” típusú tekintetek. Amíg a város központjából eljut az ember fia, lánya a Lővérekbe, az út szélén csoportokba verődve ülnek, iszogatnak a fiatalok, a helyiek megfelelő üzleti érzékkel árulnak ezt-azt, fesztiválutcákká változtatva az amúgy rendezett, takaros környéket. A látogatók hada pedig egyesek szerint már túl konszolidált volt: ülünk a buszon, amikor felszáll egy jókedélyű ifjú, és köszönés helyett a „MENNYI JÓZAN, ÉDES JÓ ISTENEM?!” kurjantással ül le közénk.
Ef Zámbó Istvánhétköznapi használati tárgyakat alakított a fesztivállátogatók szeme láttára műtárgyakká, melyek a rendezvényt követően árverésen találnak gazdára. A tárgyak eladásából származó teljes bevételt a képzőművész és a VOLT Fesztivál a magyarországi árvízkárosultaknak juttatja el.
A VOLT a Sziget kicsiben. Ezt azoknak mondom, akiknek az Óbudai-sziget fesztiválja ,,már egy kicsit nagy”. A helyszín átláthatóbb, kisebb, könnyebben belakható. Időm volt szétnézni, ugyanis az első nap délutánján érkezők már nem találtak hűvös helyet a sátraiknak, én is közéjük tartoztam. Néhány korty a kedves új ismerősök testhőmérsékletre felmelegedett pálinkájából, a harminc fok feletti napsütésben gyors sátorállítás, és uccu neki! A sátramat emígy sem nagyon láttam, 8 óra tájékában már felforrt a szerencsétlen, szinte kiköpött magából. Reggelente nem maradt más hátra: jéghideg zuhany, és ismerkedés a rengeteggel.
Ilyenkor láttam, hogy nem minden fesztiválon egyforma a hurkás nyakú biztonsági horda – itt nem ébresztették fel a reggelre megfáradt és a földön magának megágyazó elfáradt erőket. Ha jól emlékszem, Mocsoknak hívta magát az arc, aki senkitől és semmitől sem zavartatva órákat aludt az asztal alatt – felébredt, majd a legközelebbi asztalnál ülőket megkérte, rajzoljanak már valami szépet a karjára. Rajzoltak.
Ülőhelynek minden alkalmas: egy-egy ilyen féljárgány az egyik legkeresettebb pihenőpontnak számított a Lővérekben
Aki jár magyarországi fesztiválokra, az tudhatja, hogy sok sütödés valamilyen érdekes gondolattól vezérelve azt hiszi, hogy ha használ a „szerb”, a „balkáni”, a „pljeskavica” és a „hagymás” szavakból legalább kettőt a standján, akkor megnő a forgalma – igazuk is van. Vitték mint a cukrot, például a szerb hagymás húst. Csak pislogtam az elején, hogy mi is lehet ez, mert nem hiszem, hogy túl sok leskovaci rostélyozó ismerné ezt az étket. Sok pirított hagyma, értelemszerűen hússal. Szereti ezt a magyar.
A Nagyszínpad
Utolsó nap reggelig tartó buli, élő zene mindenütt. Ez egy jó húzás a szervezők részéről. Seperc alatt megvirrad, az emberek összepakolják a cókmókjukat, és irány haza. Ha nincs alvás, nincs nehéz ébredés sem. Egy visszaütője azért volt a nemalvásnak: a hazaúton nem én voltam a legkommunikatívabb és legviccesebb utas a vonaton. Időközben meg felállítottam a nemalvás egyéni rekordját – 40 órát bírtam ki. Megérte.
| Néhány adat A szervezők közleménye szerint összesen 79 ezren vettek részt az idei a fesztiválon. Ez ugyanannyi mint tavaly, de ezúttal nem egy nap rekordjának köszönhető a magas látogatószám. Tavaly Marilyn Manson 25 ezer embert érdekelt, ki is kellett rakni a fesztivál bejáratánál a megtelt táblát, az idén azonban egyetlen név sem vonzott ennyi érdeklődőt. A legtöbben Ákosra és a Prodigy-re voltak kíváncsiak, pénteken állítólag már közel volt a fesztivál a telt házhoz. Ebben az esztendőben először nem esett eső Sopronban a fesztivál ideje alatt. |
