Örömmel fogadtam, amikor a belügyminiszterünk bejelentette, hogy fokozni fogják a korrupció és a bűnözés elleni harcot. Mondhatta volna úgy is, hogy élesíteni. Minthogy nemrég még az osztályharc is élesedett, s olykor nem ártana feleleveníteni a közelmúltban bevált kifejezéseket. De már az is reményt keltő, hogy fokozzák.
Bizonyára rájöttek a legfelsőbb szinten, hogy a korrupció és bűnözés árt az ország tekintélyének, nemzetközi megítélésének. És arra is rájöttek, hogy a korrupció beférkőzött immár a legmagasabb állami szférákba is. Miniszterek, politikai pártok vezetői fogadnak el mítókat, lekenyerezéseket, magyarán, milliókat. Persze euróban. Mert egy-két millió dinárral nem túl sokat kezdhet egy államtitkár vagy pártvezér, de jó néhány millió eurónak már súlya van.
És nem csupán a közügyek irányítói és pátyolgatói közé férkőzött be a korrupció, itt-ott a rendőrséget is megfertőzte, a felsőoktatásról ne is beszéljünk. Meglett professzorok aranydiplomákat állítanak ki analfabéta nyájőrzőknek.
Tovább göngyölítve a görgeteget, a bírák és bíróságok sem mindig és mindenütt feddhetetlenek. És az utcai bűnözésről még nem is szóltunk. Pedig a buszok már tömve vannak zsebmetszőkkel. Elképzelhető, hogy zártkörű tanfolyamokon képezik ki őket, mert nagyon profi módon csinálják a dolgukat. Már a belső zsebedből is észrevétlenül kiemelik a pénztárcádat. Viszont az amatőrök brutális támadást intéznek idős urak és hölgyek ellen, fellökik, kirabolják, megrugdossák és faképnél hagyják őket.
Olyan esetről is hallottam már, hogy a zsebtolvaj ártatlan képpel visszaviszi áldozatának a betegkönyvét, becsületes megtalálóként mutatkozik be némi honorárium reményében.
Meglehetősen rafinált világban élünk tehát. És most mindennek tetejébe ránk szakadt a világgazdasági válság is, amelynek a háttérében, egyes elemzők szerint, bűnözés húzódik meg.
Annál nagyobb lelkesedéssel fogadtam belügyminiszterünk fenti bejelentését. Remélni merem, hogy mától kezdve azonos mércéket alkalmaznak a bűnök elkövetőivel szemben nemzetiségükre, nemükre, vallásukra való tekintet nélkül. Sőt, az a bizonyos Balogh Miska kisbácskai magyar legény, aki London főutcáján nem fért a bőrébe s fölpofozott egy lédit, ám komoly váltságdíj lenyálazása árán államilag hazahozatott, ítélethozatalkor a kúlai Kerületi Bíróság nem feledkezik meg arról, miszerint a botrányt keltő, eszeveszett kisbácskai legény kisebbségi a saját hazájában, így ebben az esetben is az úgynevezett pozitív diszkrimináció áldásában részesíttetik. És felmentik börtönbéli szolgálata alól.
