2024. szeptember 7., szombat

Mi van a postaládában?

Naponta többször ürítjük a postaládánkat. Nem azért, mert naponta annyi levelet és küldeményt kapunk a nagyvilágból és a szűkebb régióból, hogy a postásnak minden órában háromszor kell fordulnia, mert a postaláda egyszerre képtelen befogadni azt a küldeménytömeget, amely naponta a címünkre érkezik ; nem.

A postás nem csönget kétszer vagy háromszor óránként, mert nem is levelekről, számlákról és hasonló komoly dolgokról van szó, így, a nyár derekán nem üdvözlőlapokkal telik meg a láda, hanem szórólapokkal, árujegyzékekkel, reklámcédulákkal, mindenféle képes újságnyira duzzasztott reklámanyaggal, ezektől kell naponta többször is megszabadítanunk a postaládát, ha azt akarjuk, hogy a rendes, fontosnak tartott, várva várt postai küldeményt a levélhordónak legyen hova bedobnia.

Ezt a jelenvalóságot talán fölösleges is magyarázni és prezentálni az olvasónak, hiszen ezzel minden postaláda- tulajdonos naponta szembesül.

Úgy látszik, sok a papír és a raktárakban az árukészlet, a vendéglőkben az üres asztal. Fel kell hívni a vásárlók és fogyasztók figyelmét, hogy pillanatnyilag hol, melyik üzletláncban legolcsóbb a láncszem, a gyömbér és a traktorabroncs. Melyik bár nyújt színvonalas szórakozást a hajnali órákban is. Ezekről pedig tájékoztatni kell a vásárló- és szórakozni vágyó közönséget, a nagybetűs Fogyasztót, akár szórólapok bevonásával, illetve szétszórásával. Nem repülőgépről, mint a röplapokat, hanem úgy, hogy a helyünkbe hozzák, bedugják a postaládákba vagy lehelyezik szépen az ajtónk elé, a lábtörlőre.

Tudvalevő, hogy ezeket a reklámanyagokat, ezeknek a költségeit kik térítik meg. Azok, akik beugranak az így fejlesztett, gerjesztett és generált csábításoknak és elfáradnak a Merkurba olcsó és fontos patkószöget vásárolni. Tehát a patkószög- és a pehelypaplan-fogyasztók. Mert a reklámanyag árát már eleve beszámították a megvásárolandó kávé árába. Így működik ez szerte a világon.

Miközben az esőerdők egyre fogynak, ritkulnak, de a mértéktelen fairtás nemcsak Brazíliában hagy maga után látható nyomokat, hanem a szűkebb régiónkban is, nevezetesen a Kárpátok lejtőjén, olyaténképpen, hogy a lezúduló esőt nem issza fel a fagyökér, mert az erdőt kiirtották, minek következtében a víz lezúdul a Tiszán, s ha sok zúdul le belőle, elönti a folyó menti réteket és legelőket, árvizet okozván.

Ezen gondokat csak szaporítja és mélyíti a világméretű falragasz, magyarán plakátőrület, hiszen ezek a plakátok is papírból készülnek, a papír pedig fából. Per pillanat Madonna-plakáttal van elárasztva az ország minden talpalatnyi falfelülete. Mert jönni fog Madonna és föl fog lépni. Már vásárolják a koncertjére a belépőjegyeket. Áruk három, négy és hétezer dinár. A bevételből a szervezők bőven kompenzálják a plakátok anyag- és nyomdaköltségét. Talán jut még pénz miniplakátok, szórólapok gyártására is, így a postaládáink sem maradnak üresen.