Vadnyelvészi tevékenységemmel aligha futok be sikeres karriert, sikertelent meg minek? Kár a gőzért. Már mintha eleve tudnám, hogy úgysem sikerül. Vannak ugyan egy alaposan előkészített prodzsektnek negatív eredményei is, bár nehezen tudom felfogni, hogy mi az a negatív eredmény. Az eredmény eredménytelensége?
Fából vaskarika? Nem könnyű a mai körülmények között, a jelenlegi nyelvállapot bozótjaiban kivezető ösvényt vágni. Egy negatív jelenség kapcsán eredményt, sikert elérni.
Mondhatnám úgy is, hogy hiába muszájkodunk. Kiváltképp mi, vadnyelvészek. Avagy a jövőnk már, anyanyelvünk jövője, eleve ebbe van behódolva? Ebben a „virágoskertben” hiábavaló erőfeszítés a gyomirtás? Sőt, pláne már a tanult nyelvészeknek is?
Jómagam, innen a hátsó sorból, mondhatnám a szamárpadból, néhányszor megpróbáltam muszájkodni az okézás ellen. Mondhatom, erőfeszítésem csupa negatív eredménnyel járt. Még azok a barátaim is rászoktak az okézásra, akik a rendszerváltás előtt esküdt ellenségei voltak a nyugati, elsősorban az amerikai imperializmusnak. Kifejtettem előttük, hogy én azért „bújom” az amerikai filmeket, a magyar nyelven megszólalókat (szinkronizáció?), mert a bennük előforduló okézást nem kellett a magyar nézőnek a szájába rágni. Ez egy amerikai cowboy szájból természetesnek hangzik. Viszont a tóthfalusi Böske néni, vagy az apatini magyartanár szájából már nem.
Avagy az okézás lenne manapság az elérhető karrier egyik, nem átugorható lépcsőfoka?
Mert ide, a karrierhez szeretnék kilyukadni.
Gyakran, már az okézásnál is sűrűbben használt kifejezéssé vált korunkban.
Nézzük meg, mit fed ez a francia szó a magyar fül számára, ha még egyáltalán akad ilyen fül. Gyors, sikeres előmenetelt, érvényesülést jelent. Régiesen szólva, amit már réges-rég elfelejtettünk: életpályát. Aki tehát karriert csinál, sokra viszi az életben, vagy az életének egy szakaszán, gyorsan magas polcra jut, befut.
Lépten-nyomon azt halljuk, arról olvasunk, hogy a ma induló, modern gondolkodású ifjú vagy ifjú pár vágyaiban (vágyálmaiban) a karrier áll a legelső helyen, és csak ennek elérése után jöhet a többi. Többek között a családalapítás, a gyermekvállalás, s hasonló, másodrendű, ötödrendű ügyek.
S mert az élet és a gyakorlat azt mutatja, hogy a siker eléréséhez nem párosul mindig megfelelő tudás, rátermettség, egy karrierhajhászból könnyen válhat karrierista, olyan személy, aki célkitűzésének elérése céljából esetleg tisztességtelen eszközökhöz folyamodik.
A karriervágyból kicsirázó karrierizmus olykor magával ragad úgynevezett pozícióban lévő személyeket is, akik aztán önmagukat lovalják bele a muszájkodásba és olyasmire is okét mondanak, amiből egy vadnyelvész sikertelen jegyzetet eredményeztet.
