Vadócfalván nagy csinnadrattával átadták a forgalomnak a keltető állomás és a csirkefarm közötti új utat. Ugyanis a két egymásra épülő, egymást kiegészítő, egymást generáló létesítmény annak idején, még a messzi hetvenes években nem egymás mellett, egymás szomszédságában épült fel, hanem egyik a falu keleti bejáratánál, másik a nyugati kapujában.
Ez nagyban megnehezítette a kölcsönös kooperációt, ahogyan az az útmegnyitó ünnepi beszédben is elhangzott. Most ha a keltetőállomás és a csirkefarm négy évtizedes távol tartás után se került szorosan egymás mellé, az összekötő úttal sokban megkönnyítődik a munka és a kooperáció a két testvércég között, amelyek tulajdonképpen egyetlen vállalattá fuzionáltak annyi nehéz és keserves év után. Míg eddig bonyolult és kacskaringós utakon voltak kénytelenek a naposcsibéket átszállítani a farmra, ezentúl, már csak a szállítási idő lerövidülésével is nagyban megkönnyítik az ott dolgozók munkáját. De nem csupán egy modern úttal gazdagodott és csinosodott a falu külleme, maga a keltető és a farm is korszerűsödött: mindkét részleget modern kommunikációs technikával szerelték fel, egy nemzetközi tender megnyerésének köszönhetően, ahogyan szintén elhangzott az avatási ünnepségen. S ez két-két új munkahely megnyitásával párosult. Az eseményről természetesen beszámoltak a hírközlő eszközök, különös tekintettel arra, mivel az összekötő utat nem más, mint a régió első embere, parlamenti képviselő, a baromfivágóhidak koordinátora adta át rendeltetésének, s vágta el a kifeszített, sárga szalagot. Az eseménnyel kapcsolatban a sajtó külön hangsúlyozta a négy új munkahely megnyitásának fontosságát.
Néhány nappal az összekötő út átadása előtt, amely út egy hatalmas ívben öleli át a fél falut, afféle félgyűrűként – ez a félgyűrű kifejezés is az avatóbeszédben hangzott el először, amit a részvevők kirobbanó ovációval fogadták –, szóval néhány nappal a régióra szóló esemény előtt kattintották rá a lakatot a helység műkád-gyártó üzemének a kapujára s eresztették szélnek mind a huszonnégy dolgozóját, illetve mégse mindegyiket, mert a huszonnegyediknek, a kereskedelmi osztály volt számvevőjének helyet biztosítottak az adóhivatal éppen az idő tájt megüresedett egyik székében.
A hírügynökségek azonban erről mintha teljesen megfeledkeztek volna, valójában meg is feledkeztek, mert se nyomtatásban, se hangban, se képben nem adták jelét az eseménynek.
Bizonyára nem csupán Vadócfalván történik hasonló, valószínűleg a régió más helységeiben, sőt talán az ország egyéb tájegységein is, amiből könnyen azt a következtetést vonja le az ügyben érintetlen és érdektelen országlakos, hogy fokozatosan csökken a munkanélküliség, jóllehet valójában fokozatosan fokozódik.
