(fotó: Szeli Miklós)
Nagy szerencséjük lehetett azoknak a polgároknak (zömmel egyetemi hallgatóknak), akik az újvidéki Jiriček utcában rendszeresen a rövidebb utat választják a buszmegálló és a környező lakóotthonok vagy egyetemi karok között. Azaz nem a túloldali és egyetlen gyalogjárdán, hanem a hosszú lakótömb tövében kitaposott ösvényen közlekednek, libasorban, miután leszállnak a buszról. A délelőtti napsütésben előbb csak egy igen hangos suhogás, majd óriási robaj hallatszott, még a járda is beleremegett. Nem jégcsapok, nem is hó, hanem hihetetlen mennyiségben 10-15 kilós jégtáblák zuhantak a keskeny, és szerencsére abban a pillanatban néptelen ösvényre valahonnan, nagy valószínűséggel a tömbépület tetejéről. Sérülés nem történt, ablakokban, párkányokban, redőnyökben kárt nem keletkezett. Ezúttal nem. De hány ezer ilyen hely van még a székvárosban, hány ilyen helyzet alakulhat még ki, valójában majd csak ezután.
