Hagyományőrző napot tartott szombaton a Martonosi Testvériség Művelődési Társulat, és bár a környékben mindenütt esett, időnként szakadt az eső, itt megkímélte a szabadtéri rendezvényeket.
A kirakodóvásár és a kézműves foglalkozás ugyan elmaradt, és a szél megnehezítette a főzők dolgát, de nem adták fel: a benevezett 25 csapatból 17 nekiveselkedett a körömpörkölt főzésének.
Ősz Szabó Imre, a zsűri elnöke (aki a helybeli Dancsó Antal hentessel és a rendezvényt támogató Szecsei Szilveszterrel értékelte a versenyműveket), az Első Magyar Fehérasztal Lovagja elmondta, hogy azért választották a körömpörköltet, mert az utóbbi időben elég szerény a munkások és a kisparasztok megélhetése, a disznókörmöt viszont hozzáférhető áron meg lehet vásárolni, kilogrammja 100-120 dinárba kerül.
– A körömpörkölt az ínyenc ételek kategóriájába tartozik, szerintem jó a választás. Az üszőpörkölt esetében nagy lenne a nevezési díj, azt sokan nem tudnák maguknak megengedni. Húszéves kapcsolatunk van a martonosi művelődési egyesülettel, szívesen támogatjuk ezt a kezdeményezésüket is. Amikor reggel megérkeztem, szemerkélt az eső. Akik rajtam keresztül jelentkeztek, telefonon kérdezték tőlem, milyen az idő, mondtam, hogy itt most nem esik. Mire ideértek a csapatok, tényleg elállt az eső. Kicsit bajban vagyunk a széllel, de reménykedünk benne, hogy van elég idő, és a fiatal a köröm ragadós pörköltté válik. Nemzetközi a rendezvény, itt van Algyő, a falu testvértelepülése, és két csapat jött Hódmezővásárhelyről is. Amikor bogrács mellett főznek a férfiak, mindig van náluk pálinka, így időközben azt is zsűriztük – közölte Ősz Szabó Imre.
(Mint kiderült, hódmezővásárhelyi csapat főzte a zsűri szerint a legjobb körömpörköltet, de végül is minden részvevő nyert ezen a megmérettetésen: egy vidám, derűs napot.)
Palkovics Mihály, az egyesület alelnöke szerint sokan segítettek, hogy a másodízben megrendezett hagyományőrző napot az idén is megtarthassák: a magyarországi Bethlen Gábor Alap, a martonosi helyi közösség, helybeli és környékbeli vállalkozók.
Bátrak voltak a martonosiak, hogy október végén szabadtéri rendezvényt szerveztek, Faragó Jenő, a hagyományőrzők elnöke szerint azonban nem volt más választásuk, mert pályázat útján jutottak a pénzhez, és addig nem vágtak bele a szervezésbe, amíg nem érkezett meg a támogatás.
– Előbb se szervezhettük meg, de halasztani se lehet már tovább. Igaz, reggel esett, szélvihar is volt, de most süt a nap. Úgy látszik, az égiek is velünk vannak – mosolygott Faragó Jenő.
Igaza volt, mert amint a kispiaci gyerekek táncra perdültek, kisütött a nap, és verőfényben ragyogott mindaddig, amíg a műsor tartott, az oromhegyesi műkedvelők, a martonosi roma tánccsoport és a kórus fellépése alatt.
Amint beültem a kocsiba, és hazafelé indultam, kopogni kezdtek az esőcseppek a szélvédő üvegen. Mire hazaértem, szakadt az eső, és arra gondoltam: tudnak valamit ezek a martonosi hagyományőrzők.
