A pedagógusok szakszervezetei az utóbbi néhány évben többször figyelmeztettek, hogy egyes egyetemi karok azzal csalogatták a hallgatókat, hogy a náluk elvégzett szakok biztos elhelyezkedést biztosítanak a tanügyben. Diplomaszerzés után viszont kiderült, hogy nem teljesen ilyen a helyzet. Az oktatásügyi miniszter most meghozott egy szabályzatot az általános iskolákban dolgozó előadók és szakmunkatársak képzettségi fokáról és fajtájáról, ami a múlt szombaton, november 17-én lépett érvényre.
HadžiZdravko Kovač: Harminckilenc különféle diploma is
elfogadható a fizika oktatására (Fekete J. József felvétele)
Arról, hogy az új szabályozásnak milyen következményei lehetnek, illetve lesznek a tanügyi dolgozókra nézve, Hadži Zdravko M. Kovač professzort, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát kérdeztük.
– Kezdjük onnét, hogy azok a friss diplomások, akik az ígéretekkel ellentétben eddig se kerülhettek be a tanügybe, maguk is hibáztak, amikor olyan egyetemre, vagy olyan szakra iratkoztak, amelynek nem volt akkreditációja. Ugyanakkor az oktatási intézmények is hibáztak, talán önkéntelenül félrevezették a hallgatókat, és hozzá kell tennem, voltak köztük állami alapítású egyetemek is. A most meghozott szabályzat viszont egyértelműen szabályozza, hogy ki dolgozhat a tanügyben és ki nem. Számos dilemmát megoldott, de hogy éppen mindet-e, majd az idő és a gyakorlat megmutatja.
Melyek a szabályzat legszembetűnőbb kitételei?
– Most már egyértelmű, hogy az alsóbb osztályokban például angol nyelvet akár pszichológus, pedagógus vagy az iskolakönyvtáros is oktathat. Ugyanakkor az iskolakönyvtáros nem adhat elő testnevelést. Ez jelentős lépés, hiszen eddig a könyvtárosi képzés lehetővé tette, hogy az egyén elhelyezkedjen az iskolában, majd tornát (is) tanítson, amíg a testnevelés szakosoknak türelmesen várniuk kellett, hogy valamelyik kolléga nyugdíjba vonuljon, és átvegyék őket a várólistáról. Mostantól tornát testnevelők oktathatnak, több képzési szak is jogosítványt ad ehhez, tornatanár lehet például okleveles edző, oklevéllel rendelkező rekreációs sportszervező, diplomás mozgásterapeuta.
Mi a helyzet a szaktantárgyak terén?
– Az informatika tanítása az általános iskolákban a szakképzettség széles skálája előtt nyitott, 55 különböző diplomával lehet informatikát tanítani. Mesterképzéssel rendelkező közgazdász, az ügyviteli informatika okleveles mérnöke, informatikatanár egyaránt állást kaphat informatika tanítására.
Más tantárgyak esetében hogyan alakul az alkalmazhatók skálája?
– A szerb környezetnyelvként 24 különféle diplomával tanítható, zeneoktató lehet médiaterületen képzett okleveles muzsikus is, de a fizika oktatása is nyitott, összesen 39 különféle végzettséget összegez erre a területre a szabályzat. Noha a munkahelyek egy részét fizikatanárok töltik be, mégsem léphetnek rendes munkaviszonyba, amennyiben nem rendelkeznek diplomával a mesterképzésről. A törvény világosan kimondja, hogy azoknak, akik 2005. után írták be az egyetemet, a munkába álláshoz mesterképzéssel kell rendelkezniük.
Mi a helyzet az osztálytanítókkal?
– Ugyanez. Amennyiben okleveles tanító címet szereztek, de nem rendelkeznek Masters-fokozattal, nem helyezkedhetnek el az iskolákban, még akkor se, ha erre egyébként mód lenne. Személy szerint nem igazán értem a szabályzat ide vonatkozó részét, hiszen miként adódhatna új munkahely nyitására mód az iskolákban a tanítók számára, amikor az osztálytanítókból évek óta több van az igényelt számnál, és a várólisták leggyakoribb vendégei.
Általánosságban hogyan értékeli a foglalkoztatási szabályzatot?
– Miként jeleztem, az idő és a gyakorlat megmutatja, hogy a szabályzat rendet tett-e a foglalkoztatáspolitika terén a tanügyben. Szembeötlő viszont, hogy korábban számtant mindössze két végzettséggel lehetett előadni, ma 31 különféle diploma is elfogadható a matematika oktatására. Említettem a fizikát, aminek előadásához jelenleg 39 szakmai képzés szerepel a jegyzékben a korábbi hat helyett. Az előadói feladatok végzéséhez jogosítványt adó szakok és diplomák tömkelege az oktatási rendszer számos változása során keletkezett, meg az időszakonként jelentkező káoszból, ami nemcsak a privát oktatási intézményekre, hanem az állami alapításúakra is jellemző.
