Elég egy rövid sétát tenni a mai formáját 1692 és 1780 között elnyert péterváradi várban, hogy rájöjjünk arra, igazán megért a helyzet, hogy méltányosabban bánjunk vele. Már csak azért is, mert a város jelképének számít, értékes és közkedvelt hely, idegenforgalmi attrakció. A méltányos viszonyulás helyett azonban inkább csak nagyra törő nyilatkozatokat hallunk, vagy éppen csalódottságot, mint történt szeptember első napjaiban, amikor kiderült, a várkomplexum ismét lemaradt az UNESCO világörökségi listájának szerbiai jelöltjei közül.
Péterváradnak legalább kivételes fontosságú műemléknek kellene lennie a vajdaságiak szerint, de tudjuk, hogy nem az
Tény, hogy a péterváradi vár ritka építészeti örökség Vajdaságban és Szerbiában is, és jelentősége mindenképp vetekszik az éppen jelöltté előléptetett Caričin grad (Leskovactól kb. 30 kilométerre), a Manasija kolostor (Despotovac), Bács város és környéke, a Negotin közelében levő Rajačke pimnice (pivnice) és a smederevói (középkori nevén szendrői) vár szépségével és jelentőségével. Ez utóbbiak jelölését ugyanis elfogadta az UNESCO illetékes bizottsága, közülük pedig kettő nagy eséllyel fel is kerülhet a listára, legalábbis Jovan Ćirilovnak, a szerbiai bizottság sokéves elnökének véleménye szerint, aki azt állítja, hogy a szendrői vár és a Rajačke pimnice pincefalu nagy esélyekkel kelhet versenyre sok más nevezetességgel. Az UNESCO mércéi szerint ugyanis nem elég egy jellegzetességgel előrukkolni, hanem a környéknek is autentikusnak kell lennie. A szendrői vár regionális értelemben fontos szerepet tölt be, értékes európai kulturális és idegenforgalmi célponttá vált. Rajačke pimnice ugyanakkor valóságos unikátum Szerbia borútjain, egy páratlan falu, amelyet nem laknak, hanem azért építettek, hogy ott készítsék és érleljék a bort.
A középkori szerbiai várak közül talán legjobb állapotban a fővárosi, a Kalemegdan van
A mi szemüvegünkön keresztül nézve a péterváradi vár nemcsak jelentős, hanem a legszebb, tehát megérdemelné, hogy odafigyeljenek rá. Lapunk több éve több ízben is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Dr. Ózer Ágnesmuzeológus, történész, az újvidéki Városi Múzeum főtanácsosa például másfél évvel ezelőtt lapunknak elmagyarázta, hogy milyen előfeltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy az UNESCO egyáltalán felfigyeljen ránk. Mint leszögezte, a péterváradi vár Szerbiában jelentős műemlék, és semmi egyéb. Ez sajnos nem sokat jelent, ha nemzetközi méretekben gondolkodunk. A vár 1948-ban került állami védelem alá műemlékként, tehát nem kivételes, vagy nem nagyon fontos műemlék, hanem egyszerűen műemlék. Státusa azóta sem változott. Tudni kell, hogy az UNESCO nem foglalkozik ezzel a kategóriával, ehhez legalább kivételes fontosságú műemléknek kellene lennie. Tudjuk, nem az. Erre a rangra a köztársasági képviselőház emelheti. Egyelőre tehát komolytalan a felterjesztés gondolata is az UNESCO világörökségi listájára. Ezenkívül tisztában kell lenni azzal is, hogy a nemzetközi szervezet ambientális egészben, térségekben gondolkodik, nem pedig épületekben, legyenek azok bármennyire is értékesek. Tehát Pétervárad esetében akkor lesz esély, ha a várral együtt feldolgozásra kerül az Alsóváros és környéke is, ám ehhez pontos tanulmányokat, jelentős előmunkálatokat kell elvégezni.
A smederevói (szendrői) vár nagy eséllyel pályázhat, hogy felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára
Röviden szólva: huszonegy szerbiai vár közül hét a Dunához kötődik vagy épp a Duna mellett van, de közülük egy sem élvez kivételes státust, így a péterváradi sem, mégha egyike a legimpozánsabbaknak is az országban. A többi, az országhatáron belül északról dél felé haladva: Bács (a Mosztonga folyócska felől közelíthető meg, a Dunához közvetlenül nem kötődik, tehát kivétel), majd a Kalemegdan Belgrádban, az impozáns falairól ismert Smederevo (Szendrő), a Szerbia központi részéből Fehértemplomra néző Ram, a festői szépségű Galambóc (Golubac), és a legkeletibb, a Fetislam Kladovónál. Mint felvételeink is bizonyítják, ezeknek a történelmi-kulturális jelentőségű építményeknek két közös tulajdonságuk van: egyfelől restaurálásra szorulnak, másfelől távolról sincsenek kihasználva kulturális, idegenforgalmi célokra. Pedig mindenképp megfelelnek, vagyis megfelelnének kellő gondoskodás, ráfordítás esetén. Bűn átengedni őket az enyészetnek, és nem viselni gondjukat. A nagyobb figyelemráfordítás alól még a két legjobb állapotban levő: a péterváradi és a belgrádi vár sem kivétel.
A Fehértemplom közelében levő Palánk és a rami vár között, vagyis Vajdaság és szűkebb Szerbia között a Dunán közlekedik Európa egyetlen kompja
A festői szépségű Galambóc várát évtizedek óta átszeli a közúti forgalom. Úgy hírlik, ennek az áldatlan állapotnak véget vethet a sikeres uniós pályázás
Sokáig török kézen volt a Kladovo közvetlen közelében levő Fetislam vár. A török eltűnt, de csaknem az egykori erődítmény is
