A Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (Ótos András felvételei)
A Magyarkanizsára tartó úton ha jobbra fordulunk, onnan már egyenes út vezet Adorjánra. Az 1049 lakost számláló falu helyi közösségébe tartunk, ahol már vár bennünket Borsos Csaba elnök. Tőle megtudjuk, hogy a lakosság 28-29 százaléka roma, és a beás nyelvet (a román egy archaikus változata) beszéli. Miközben Borsos Csaba és a kolléga a mezőgazdaságot érintő kérdésekről beszélget, mi az iskolába sietünk. Az iskolához érve szembetűnik a környék rendezettsége, mintha egy frissen felépített épülethez érkeztünk volna. Először majdnem benyitunk az óvodába, és csak később jövünk rá arra, hogy az iskola és az óvoda egy épületegyüttesben kapott helyet, mondhatni, szimbiózisban élnek egy fedél alatt. Kanyó Mária, az épület vezetője szívélyesen fogad bennünket, és rögtön megkérdezem tőle, hogy miért érzem úgy, mintha egy új épületbe léptem volna be?
Kanyó Mária
– A 2003-as és 2004-es évben nagy renoválások történtek, felújították az iskolát és hozzáépítettek. Egy ilyen kis faluhoz mérten nagyon szép az iskolánk. Szerintem pedagógiai szempontból tökéletes, hogy az óvoda és az iskola ilyen közel van egymáshoz, mert a gyerekek stresszmentesen kerülnek az óvodából az iskolába. A helyi közösség és a városi vezetés együttműködésével született meg az iskola mostani formája. Az óvodásokkal együtt száz gyerek van, ebből hatvan iskolás. Már az óvodában megkezdjük a szerb nyelvnek mint környezetnyelvnek az oktatását – halljuk az igazgatónőtől, aki körbevezet bennünket.
Ahogy sétálunk, az egyik óvó néni kezembe nyom egy papírt és szívességre kér. A papíron köszönet szövege található. „December 12-én kedves vendégek érkeztek az óvodába, az Adorjánról elszármazott Farkas Rudolf és kedves felesége, Anna. A Svájcba költözött család értékes játékokat hozott a kicsiknek, nem ez az első alkalom, hogy támogatták a gyerekeket. Azt a boldogságot, amit a kicsi gyermekeknek szereztek, szavakban nem lehet leírni.” – olvasható többek között a levélben. A hálás adorjániak ilyen módon szeretnének köszönetet mondani. A körséta után visszatérünk a tanáriba, a tervekről kérdezem az igazgatónőt.
Az épületvezető mindent megmutatott
– A felújítás után nincsenek nagy terveink a jövőt illetően. Az idén kaptuk a számítógépet, már hónapok óta várjuk az internetre való csatlakozást, amit a helyi közösség intéz majd a magyarkanizsai városháza támogatásával. A helyi közösségtől azt az ígéretet kaptuk, hogy ha újra megszavazzák a helyi járulékot, akkor jövőre kimeszelik az iskolát. Ezenkívül egy kapu is tervben van. A magyarkanizsai önkormányzat mindig mellénk áll – mondja mosolyogva Kanyó Mária.
Az óvodások munka közben
Jó érzésekkel távozunk, a hely kellemes hangulata és a kicsik életereje tovább kísér a helyi közösségbe. Kérdem az elnököt, hogy milyen gazdasági évet zártak?
– December 11-én befejeződött a népszavazás a helyi járulékról, amelyet 10 éves periódusra sikerült bevezetni. Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden adorjáni polgárnak, aki élt szavazati jogával, ugyanis a szavazópolgárok 73,58 százaléka járult az urnák elé és 63 százalékuk igennel voksolt. A helyi járulékot a következőképpen vezettük be: a munkások személyi jövedelmének 3 százalékát fizetik be, a mezőgazdasági termelőknek hektáronként 60 kiló gabona árát kell befizetni, a roma háztartások pedig 150 kiló gabona árát fizetik háztartásonként.
Borsos Csaba
Az idén a November 29. és a Papp Pál utca sarkától a Tito marsall és az Arany János utcák sarkáig a központon át vezető utat szélesítettük, részben községi pénzekből, a Táncsics Mihály utcát pedig a helyi közösség aszfaltoztatta ki önerőből. Tavaszra tervben van két utca aszfaltozása is. A következő tíz évben minden utcát aszfaltozunk, szeretnénk a vízvezeték-hálózatot kicserélni és a szennyvízhálózatot kiépíteni. Jelenleg folyamatban van a kommaszáció, azaz földek tagosítása, remélhetőleg a következő gazdasági év végéig befejeződik. Ezzel sokat nyer a falu, ugyanis eddig is lett volna lehetőségünk, hogy kiépítsük a szennyvíz-hálózatot, de sajnos nem tudtunk pályázni se hazai, se nemzetközi pályázatokon, mivel a térképünk 1875-ből való, és a helyi közösség nevén nem volt semmilyen föld.
A kisiskolások nagyon megörültek a fényképezkedésnek
Aszfaltozásra váró utca
Díszes, ötletes utcajelző oszlop
