Szalma Sándor papucskészítő azon szerencsés emberek közé tartozik, aki szakmáját egyben az egyik legkedvesebb szabadidős elfoglaltságának is tartja, így a munka és a szórakozás is egy helyre vezet, mégpedig a műhelybe. Ott születnek a gondosan és igényesen elkészített papucsai, melyeket számos rendezvényen, fesztiválon láthattak már Vajdaság-szerte.
Szalma Sándor termékeivel (Szabó Nóra felvétele)
Mára kimondottan széles a palettája annak, hogy mi mindennel találkozhat egy érdeklődő, aki Sándor munkáiból szeretne vásárolni, így én is kíváncsian fordultam oda az alkotóhoz a Gyöngyösbokréta és Durindó rendezvényen, hogy kicsit jobban megismerjem munkáit, illetve azt az utat, amit eddig bejárt.
– Szakmáját tekintve cipésznek tanult, vagy esetleg teljesen más irányból indult el minden?
– Nem voltam cipész. Régen a Fadipban dolgoztam Óbecsén, de amikor munkanélküli lettem, akkor kezdtem el kitanulni a papucskészítést, mégpedig az egyik barátom apjánál, Csanyiga Lajosnál. Nagyon tetszett, lelkes voltam, hamar beletanultam, így 1992-ben kinyitottam az első cégemet. Először persze csak javítottam meg piacra készítettem az árut, de ahogy fejlődtem, úgy kezdtek el érdekelni a népi motívumokkal díszített készítmények is.
– A népi motívumok mellett mi számít fő profiljának papucskészítés tekintetében?
– A fő tevékenységem az anatóm papucsok készítése gyógyszertáraknak. Emellett jött képbe a kalocsai papucs, vagyis a népi motívumok felhasználása, így mondhatom, hogy munkám mellett a szabadidőmet is erre szentelem, akkor is papucsokat készítek, amikor hivatalosan nem dolgozom. Ezért is mondhatom magamat nagyon szerencsésnek, hiszen a szakmám egyben a hobbim is. Én nem járok horgászni vagy vadászni, én műhelybe járok, ha dolgozom, akkor is, ha szabadidőm van, akkor is.
Kézzel hímzett kalocsai papucsok (Szabó Nóra felvétele)
– Hogyan kanyarodott el a népi papucsok felé?
– Mindig is vonzott a népi világ, a hagyományos motívumkincsek. Azt persze fontos tudni, hogy sajnos volt egy olyan időszak, amikor a műhelyemet be kellett csuknom, nem volt hely, ahol dolgozzak, és akkor jött az ötlet, hogy valami mást, valami újat kellene csinálni, valami olyan dologba kellene belevágni, amit kevesen csinálnak, ami különlegességnek számíthat. Egy reggel arra ébredtem, amikor még megboldogult feleségem is élt, hogy én kalocsai papucsokat fogok készíteni. Feleségem is elcsodálkozott, hogy honnan jött nekem ez az ötlet, amire bevallom, nem is nagyon tudtam válaszolni, egyszerűen csak jött, mint valami sugallat. Kérdezte, hogy csináltam-e már egyáltalán ilyen papucsot, amire persze ő maga is tudta a nemleges választ, de ez nem azt kellett hogy jelentse, hogy ne menne. Utánanéztem és elkezdtem, és szerencsére a kereslet is egyre nagyobb lett rá. Ahogy nőtt az érdeklődés, én is elkezdtem bővíteni a kínálatot, mára már 12 motívummal dolgozok, ami a papucs díszítését illeti.
Népi motívumos klumpák (Szabó Nóra felvétele)
– Látom, a repertoár szépen bővül, a kalocsai papucsok mellett klumpákat is készít, ráadásul megjelentek a népi motívumos ingek is, ami már egy teljesen más műfaj. Ezekről meséljen!
– A hímzett papucsokról tudni kell, hogy azok drágábbak, 40 euróba kerülnek. Ha viszont elmegyek egy fesztiválra, akkor érdemes olyan árukat is vinnem, ami olcsóbb, nagyobb vásárlóközönsége lehet, így jött a klumpa. Persze a kalocsai papucsokra is van érdeklődés, nem is kicsi, de úgy voltam vele, hogy kiegészítem a papucsokat valami olyan lábbelivel, ami hétköznapibb a kalocsai papucshoz képest, jobban kihasználható, ám mégis megtartja a népi jelleget, így lettek a klumpák is hímzettek, amik már gépi hímzéssel készülnek, míg a kalocsait kézzel hímezzük. Mivel klumpát más is árul, így mondhatjuk tömegcikknek, viszont motívumos papucsot másnál nem láttam, így megvan a különlegessége, ezzel már labdába lehet rúgni. Tulajdonképpen mindig is az egyediség volt a célom, hogy bármit is készítek, magaménak vallhassam. Az ing pedig egy hirtelen sugallatt volt, szerintem az Isten is így akarta. Úgy voltam vele, hogyha már ezeket a motívumokat használom, és van lehetőségem a gépi hímzésre, akkor miért ne használjam ki jobban, így jött az ing, amiket szintén szeretnek.
– A motívumokat, amik a klumpára, illetve az ingekre kerülnek, hogyan választja ki?
– Utánakeresek a tájegységek motívumainak és azt használom. De olyan is van pl. a papucsok között, aminek a motívumkincsét én állítom össze, azt csak úgy hívom, hogy vajdasági motívum. Ami még érdekesség, hogy pl. a kalocsai papucsokat zsűriztettem és azt javasolták nekem, hogy próbáljak inkább a saját térségem motívumkincsére összpontosítani, ne a kalocsaira, hiába szépek és karakteresek, szerencsés, ha az ember a saját tájegységének a díszítőelemeit használja fel. Annyi szép motívum van itt Vajdaságban, hogy érdemes megmutatni, és nem kellene elfelejteni. Most is megyek majd zsűriztetni, oda már torontálvásárhelyi motívumot viszek, szóval megfogadtam a tanácsot.
