A bácskossuthfalvi VI. Kisüsti verseny serleggel jutalmazott jelenlevő kategórianyertesei, valamint az elismeréseket kézbesítő zentai Szent Miklós Pálinka Lovagrend, illetve a szegedi székhelyű Magyar Magánfőzők Pálinka Lovagrend tagsága Fábrik Attila fős
A kocsonyaverseny jelenlevő díjazottjai
Pálinkára biztosan, de a kocsonyára is érvényes lehet az a népi bölcsesség, mely szerint kis mértékben orvosság, nagy mértékben gyógyszer. Persze vannak, akik ezzel nagyon nem értenek egyet, viszont az antialkoholistáknak is felcsigázhatta a fantáziáját például a sült almából, a rozmaringból, a mákból, a bodza virágjából, a paradicsomból, vagy az erős paprika hozzáadásával szilvából készült jóféle itóka.
Az idén is jó hangulatban, minőségi párlatok, finom ízek mellett szervezték meg a falubeli civil szervezetek és a helyi közösség hozzájárulásával a bácskossuthfalvi Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek, illetve az Ady Endre Művelődési Központ négy országra szóló rendezvényét. Bánhatják is azok a pálinkakedvelők, de a gasztronómia ínyencei is, akik lemaradtak a VI. Kisüsti versenyről és a III. Kocsonyafesztiválról, mert vidékünkön más alkalom nem nagyon kínálkozik arra, hogy 706 igényes pálinkából válogasson az ember, vagy hogy 21 féle édes-sós, gyümölcsből, borból, négy- és kétlábúból, illetve uszonyos állatból főtt kocsonyából egye magát degeszre. És akinek maradt hely a hasában, más disznótoros finomságok közül, vagy cukrászati remekművek, helyi és magyarországi kézműves csokoládék, csilis-csípős étkek, itókák, házi kalácsok, vagy hagyományos módon készült házi kenyérből is szemezgethetett. A bácskossuthfalviak idei ínyenc fesztiválját dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóhelyettese nyitotta meg, aki beszédében az ünnepeink megtartó erejére hívta fel a figyelmet, majd később kérésünkre ismertette a tartományi mezőgazdasági támogatási rendszer aktualitásait.
Magyar ember csakis igazi szilvapálinkát iszik! No azért a ringló-, körte-, barackpálinka sem rossz! – vallja a bácskossuthfalvi Szabó Sanyi bácsi, aki először jár faluja pálinkamustráján, de reményei szerint nem utoljára
A dudással ellentétben – két hentes megfér egymás mellett a „csárdában”, különösen ha mangalica-finomságokat van alkalmuk kóstolgatni
A bácsgyulafalvi Sípos Károly öt pálinkamintát ízlelt meg a rendezvényen, többe között a napraforgó virágjából készült italra is kíváncsi volt. Egzotikum ide, vagy oda, ő továbbra is a barackra esküszik!
– A tartományi mezőgazdasági titkárság mellett a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap is több lépésben jelentetett meg évről évre pályázati kiírásokat. Eddig 10 kölcsönvonal állt a termelők rendelkezésére, az idén vezettük be a tizenegyediket – nyilatkozott dr. Molnár Viktor, aki elmondta azt is, hogy munkatársaival több szinten is azon munkálkodnak a minisztérium felé, hogy a kistermelő ne kényszerüljön vállalkozni, vagyis céget alapítani ahhoz, hogy adómentesen szabadon és sikerrel tudja értékesíteni a portékáját legalább belföldön. Az egész délutánt felölelő rendezvény megnyitóján jelen volt Fremond Árpád köztársasági képviselő, a Magyar Nemzeti Tanácsot Fazekas Róbert képviselte, a házigazda helyi közösséget Seffer Attila tanácselnök. Mielőtt kihirdették volna a Szegedről, Zentáról, Palicsról, Bácsfeketehegyről, Bajsáról érkezett 22 tagú szakzsűri által meghozott eredményeket, alkalom adódott a barátkozásra, tapasztalatcserére. Muth Józseftől, a Magyar Magánfőzők Pálinka Egyesületének elnökségi tagjától, illetve a Magyar Magánfőzők Pálinka Lovagrend kancellárjától a minőségi pálinka ismérvéről érdeklődtünk.
– Vajdaságban elsősorban a kisüsti kifőzési módot részesítik előnyben. Próbáltuk egy-egy településen elhinteni a Magyarországon egyre inkább elterjedt egymenetes pálinkafőzés magját, de az emberek annyira ragaszkodnak a hagyományokhoz, hogy nem igazán jártunk sikerrel. Ezt így el kell fogadni, mert nagyon jól kiegészítik egymást, az egyik kicsit illatosabb, a másiknak az íze kicsit tovább tart. A jó pálinka a jó gyümölcsnél kezdődik. Régen az volt az elv, hogy túlérett gyümölcsből kell pálinkát készíteni, ma már az a vezérelv, hogy túlérés előtt kell a cefrébe tenni. Ha ezt valaki elrontja, akkor már valószínű nem lesz arany minősítésű a pálinkája, csak ezüst vagy bronz. Aztán a cefrézés megfelelő hőmérsékleten, irányított erjesztéssel zajlik, nem spontán. A cefrének kimagozott gyümölccsel, ágdarabok, és levélhulladék nélkül kell „forrnia”. Ez nélkül már kevés eséllyel lehet bronzérmes az ital. Földről felszedett – hangsúlyozta Muth József, ezt megerősítette a temerini Kohanecz Sándor is, aki vilmoskörtéből készítette el a bácskossuthfalvi kisüsti verseny nyertes pálinkáját. Érdekesség, hogy ugyanez az ital győzedelmeskedett decemberben a zentai pálinkaversenyen is.
– Feleségemmel, Magdolnával ketten foglalkozunk a pálinkakészítéssel, bérfőzéssel, a gyümölcsöst már nem győznénk, segítségünk nincs, gyermekeink külföldön élnek. Szerencsére sikerült nagyon jó minőségű gyümölcsöt vásárolnunk, és ahogyan a nagykönyvben meg van írva, mértük a cefre pH-értékét, savaztuk, élesztőztük, és lám meglett az eredménye. Az elmúlt 20 évben rengeteget változott a jó pálinka megítélése, már nem elég csak a gyümölcsöt beledobálni a hordóba. Már mi is rátértünk a tornyos pálinkafőzőkre, és elégedettek vagyunk -- zárta a fesztivál nyertese.
Az idén a kocsonyák gyöngyét Torok Éva készítette el, aki minden évben benevez valamilyen finomsággal.
– Ezúttal sertéskocsonyával neveztem be, saját nevelésű jószágból, hagyományos módon készítettem el az ételt. Az a tapasztalatom, hogy a legfinomabb kocsonyából nem hiányozhat a minél bőrösebb, porcosabb köröm, a farok, akár a csülök. Én nem használok füstölt dolgokat, valamennyi zöldséggel, fokhagymával készítem, és nem szabad sok levét hagyni – tudtuk meg Torok Évától.
