Állítólag a világ harmadik és Európa legnagyobb Mária-kegyhelye a franciaországi Lourdes. A tizennyolc jelenés és az itt történt csodás gyógyulások nyomán lett a spanyol határ közelében fekvő Lourdes, a portugáliai Fatima és a spanyolországi Santiago de Compostela mellett Európa legismertebb katolikus zarándokhelye. Csaknem hatmillió hívő érkezik évente ebbe a Pireneusok között fekvő kisvárosba, ahol a jelenések barlangjának területe mellett három nagy bazilika várja a zarándokokat, közöttük a betegeket és a fogyatékkal élőket.
A legenda szerint itt jelent meg a Szűzanya 1858-ban a 14 éves Bernadette Soubirous-na, összesen 18 alkalommal. A Massabielle hegy barlangjában fedezte fel a kislány, Mária útmutatása alapján, a mára világhírűvé vált gyógyforrást. Feljegyeztek 70 csodás gyógyulást, melyeket hivatalosan is elismert a római katolikus egyház. A gyógyulások teljes számát 30 ezer körülire teszik. Február 11-e Szent Bernadett és a lourdes-i jelenések emléknapja, egyben II. János Pál pápa kezdeményezésére a betegek világnapja, és nem utolsósorban a temerini, telepi templom búcsúnapja is.
Haladjunk sorjában, és talán kezdjük a legközelebbivel. A temerini Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére épült millenniumi emléktemplomot épp húsz évvel ezelőtt, 2000-ben szentelték fel. A templom ma tartja búcsúját. Az ünnepélyes szentmise után ezen a napon hagyományosan gyertyás körmenetet tartanak, az ünnep hangulatot harangjáték növeli. A búcsúra rendre érkeznek vidéki, Mária-tisztelő vendégek, hiszen Temerinben van a Szabadkai Egyházmegye területén az egyetlen, Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére szentelt templom.
Hogy mi is Lourdes tulajdonképpen? „Imádság és egység. Itt nincsenek idegenek, csak testvérek vannak, egy a hitünk és a reményünk. Hány nyelven szólal meg minden este egyszerre a Credo! Az ima és a liturgia otthonossága és ereje szorosan összeköt. (…) Az imádság erejét, örömét és békéjét, amit itt átélünk, nem lehet szavakkal kifejezni. Nem is lehet otthagyni ezt a szentélyt. Mikor a gyertyás körmenet végén véget ér a Salve Regina, és felhangzik a kétszeri kiáltás: Notre-Dame de Lourdes!, és elhangzik ezer nyelven a felelet: Imádkozz értünk!, már szinte éjszaka van” – írja Borsodi Henrietta a Magyar Kurírban, sorai talán híven tükrözik azt a lelkesedést, melytől a franciaországi Lourdes-t megjárt zarándok hívők is mesélnek.
Lourdes-ban a forrásból napi 120 ezer liter víz fakad fel. A forráshoz látogató betegek között kezdettől fogva tapasztaltak jelentős javulást, sőt gyógyulást is. Az egyházi és a világi hatóságok vizsgálták a jelenéseket és a csodás gyógyulásokat, de nem tudták természetes okokkal megmagyarázni, a testi felépülések sok esetben külön orvosi bizottság vizsgálja ki. A megmagyarázhatatlan gyógyulások száma mégis sok ezerre rúg, még nagyobb, szinte felbecsülhetetlen a lelki gyógyulások száma. 1862-ben bazilikát kezdtek építeni a forrás feletti sziklára, ami 1876-ra elkészült. A barlangba, a jelenések helyére Bernadett útmutatásával elkészült a Szűzanya márvány szobra, amely a legkülönfélébb méretű másolatban ma már világszerte megtalálható, így tájainkon is. Elég ellátogatni Temerinbe, ahol a telepi templom udvarában megtalálható az eredeti kegyhely hasonmása. A leglátogatottabb magyar Mária-kegyhely mindenképp a Csíksomlyói kegytemplom, de a lourdes-i jelenések is sok helyen megjelennek.
Ezúttal két aránylag közeli, mégis meglehetősen ismeretlen helyről szólnék, ahova véletlenszerűen sikerült eljutnom.
Egyik a Miskolc közeli, lillafüredi Mária-sétány, amely a híres-neves Palotaszálló alatti függőkertből egy különleges helyig, a Limpiászi keresztig vezet. A „csodaút” érinti az úgynevezett kis vízesést és egy hangulatos alagúton vezet át. Az első valláshoz köthető állomása a lourdes-i barlang, ami inkább egy kegyhely, mintsem barlang. Egy Mária-szobor található itt, egy csodaszép mészkő boltív alatt. A boltív érdekessége, hogy napsütésben csillog. Ennek oka, hogy kalcittal bélelték ki. A kis Jézust artó Szűz Mária-szobor a szakirodalom szerint pontos másolata a budapesti Mátyás-templom Lorettói kápolnájában őrzött Patrona Hungariae alkotásnak, amelyet II. Ulászló 1515-ben fogadalmi ajándékként adományozott a templomnak.
A Szabadkai Egyházmegyében a lourdes-i jelenés tiszteletére emelt temerini millenniumi emléktemplom tartja ma búcsúját
A másik a horvátországi Makarska tövében kialakított Vepric-kegyhely, mely ugyancsak sok zarándokot vonz. A horvát szentélyt 1908-ban emeltette a lourdes-i Szűzanya tiszteletére dr. Juraj Carić (1867–1921) püspök, akit halála után ott temettek el. Természeti adottságainál fogva Vepric az egyik leghasonlatosabb a francia kegyhellyel, hiszen egy természetes úton kialakult barlangban helyezkedik el. Ráadásul az egyik legünnepeltebb zarándokút Horvátországban, különösen Nagyboldogasszony idején. Az utóbbi években a helyszínt rendkívül szépen kialakították, többek között egy kápolna épült, amelynek oltára kültéri, ezenkívül több gyóntatószék, valamint keresztút is van. Az év során sokan zarándokolnak erre a természetes szépségű, nyugalmas helyre. Zarándoklatokat tartanak február 11-én, március 25-én, augusztus 15-én valamint szeptember 7-én és 8-án. Aki arra jár ezekben az időpontokban (de persze másikban is), ne mulassza el felkeresni. Csodálatosan kialakított, lelki békét igérő hely, azoknak is, akik nem tartoznak a buzgó hívők közé.
