Tisza mente természeti értékei

A Bács-ér a Duna és a Tisza mellett Bácska legnagyobb felszíni vízfolyása. Völgyének legnagyobb részét a bácskai löszfennsíkba, a Telecskai-dombságba vájta, kisebb részét a Bácskai löszteraszba. Természetes forrása 131 méter magasan található Pavlovac pusztán. A szabadkai homokkődombokból Bajmok és Tavankút települések között ered és Turiánál a Ferenc-csatornába (DTD) torkollik, onnan pedig a Tiszába jut az ér vize.

A Bács-ér hét kisebb vízfolyásból keletkezik, és Topolyáig dél felé halad, itt nyugat felé fordul és ezt az irányt Bajsáig tartja. Innen keletre fordul, azután délkeletre egészen Szenttamásig, elhalad Kishegyes nyugati pereménél, majd Szeghegy és Bácsfeketehegy keleti pereménél. Szenttamástól, meandereket alkotva Turiától északra a Ferenc-csatornába torkollik. Az ér jobb parti területeiről (Széles-völgy, Nagy-völgy, Mély-völgy) nagyobb mellékfolyókat és csatornákat fogad, amely vízfolyások iránya északnyugati, délkeleti. A Bács-ér hossza a forrásvidéktől a torkolatig 65 km. 

A kis vízhozama és a terep adottságai miatt széles, lassú folyású és kanyarogó. Mezőgazdasági földterületeken halad át, a meder melletti zöldövezet hiányzik. A part többnyire náddal és más mocsári növényzettel borított. A vízállás tavasszal és ősszel tetőzik, nyáron a legalacsonyabb. Topolyától észkara a Bács-ér völgyének legalacsonyabb részén 1976-ban alakították ki a Topolyai- vagy más néven Zobnaticai-tavat. A tó felülete 250 ha, hossza 5,2 km, legnagyobb szélessége 700 m. Teljes térfogata 4,8 millió köbméter víz, aminek csaknem a fele öntözésre használható. A tó vízellátását a Bács-ér felső folyása végzi talaj- és csapadékvízzel.

TOPOLYA VÖLGYEI TERMÉSZETI PARK

A löszpusztagyepek értékes növényvilágot rejtenek, de ezeket napjainkban már alig ismerik, mivel nagyrészüket még a XIX. században feltörték és művelésbe vették. Kevés az érintetlen terület, amelyen megmaradhattak a ritka és értékes növények. Ilyen ősgyep-maradványokat foglal magába a Topolya Völgyei Természeti Park, kiegészülve a Topolyai-tóval (Zobnaticai-tó).

Védetté nyilvánították a Topolyai-tavat, valamint két topolyai löszvölgyet, amely a Topolya Völgyei Természeti Park nevet kapta. A Tartományi Természetvédelmi Intézet 2003-ban kezdte meg az érintett területek felmérését. Ezt megelőzően a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület tagjai, lelkes természetvédők, biológusok már több ritka és értékes fajt fedeztek fel a területen, ami indokolta védelem alá helyezését. Hosszú idő telt el mire az indítvány alapján megszületett az állami védelmi határozat.

A védett területnek része az öntözésre létesített Topolyai-tó. A mezőgazdasági tevékenységek szennyező hatásának csökkentése céljából a tó körül ki kell alakítani egy zöld védősávot. A természeti park a Palicsi-tóhoz hasonlóan a turisztikai fejlesztések lehetőségét is magában hordozza, a megfelelő korlátozások és azok szigorú betartása mellett. A polgárok sokat tehetnek a part rendezéséért, például tervszerű bozótirtással vagy a tűzgyújtó helyek kialakításával, melyek nem igényelnek jelentősebb befektetést, mégis jelentősen javíthatják a terület állapotát.

A völgyek természeti ritkaságoknak adnak otthont. Több őshonos és védett növény is él itt: szártalan csüdfű, érdes csüdfű, a pusztai meténg, a szennyes ínfű, a sötét hagyma, az osztrák zsálya, a budai imola vagy a tarka sáfrány. A terület állatvilága is változatos, itt él többek között a mocsári teknős, a vöröshasú unka, az erdei béka, a homoki gyík, de van itt barna ásóbéka, cigányréce, vörös gém, bakcsó, bölömbika, kis vízicsibe, fülemülesitke, barkós cinege és barna rétihéja is. Az idén néhány pár nagykócsag is költött a gémtelepen, amiről a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület számolt be.

A tó vízellátását a Krivaja biztosítja, ezért a tó vízminősége egyrészt attól függ, hogy milyen vizet szállít a Krivaja, másrészt a környező szántóföldekről beszivárgó szennyező- és szerves anyagok mennyiségétől. A szennyezők ellen a tó körüli zöld védősáv kialakításával lehet védekezni, amely megszűri a mezőgazdasági területekről beszivárgó szennyeződéseket, és növeli a látogatók által használható zöldterület nagyságát is. Ha a Krivaja felsőbb szakaszán nem történik számottevő szennyezés, és a védősáv is elkészül, a tó vizének minősége nem romlik tovább. A védősáv hozzájárul a gyepek állapotának megőrzéséhez és javításához, de tartós fennmaradásukhoz szükség lenne a hagyományos legeltetés visszaállítására is.

A Krivaja 2014 óta fokozottan szennyezett. Topolyától Bácsfeketehegyig szennyvízelvezető csatornára emlékeztet. A kis folyó mentén élők, Bajsa, Kishegyes, Szikics és Bácsfeketehegy polgárai a folyamatosan kellemetlen bűzre panaszkodnak, ami a meleg nyári napok beköszöntével még erőteljesebbé válik. Biztató lehet, hogy Topolyán épül a szennyvíztisztító üzem.