A vízi világ sűrűjében a leghatékonyabb közlekedési eszköz a kenu
Rejtőzködő kisvöcsök
Ellenőrizetlenül épülnek a horgászstégek
A vörös gém kilátogat vadászni a parti gazos és füves területekre
Fiatal, zöld nádszálakból épít úszó fészket a szerkő
A Csík-ér völgye nádtengerre hasonlít
Időnként „felfordul” a víz és pusztul a hal
A Csik-ér Szabadkától nyugatra, az államhatár közeli Csikéria (Magyarország) településnél ered és minden bizonnyal a csík halról (réti csík) kapta a nevét. A patak 95 kilométer hosszan kanyarogva szeli át délkeleti irányban Bácskát, majd Bácsföldvárnál torkollik a Tiszába. A Csík-ér felduzzasztásával Szvetityevónál 240 hektáros mesterséges tó keletkezett, amelynek vizét öntözésre használják. A patakvölgyet 1986-ban 575 méter hosszú földgáttal zárták le, amit betonnal burkoltak be és átfolyót alakítottak ki a vízszint szabályozása érdekében. A kis híján 4 millió köbméter vizet visszatartó mesterséges tó, a visszaduzzasztás egészen a Tornyosig érezteti hatását. A Tornyos-Zentagunara úttól dél felé haladva, az ért több helyen átszelik a dűlőutak, amelyek alatt csapadékos időben zsilipeken folyik le az összegyűlő többletvíz.
A duzzasztás nyomán nagykiterjedésű nádasok alakult ki, rejtett gémtelepekkel, gazdag élővilággal, a vízimadarak sokasága kellemes látnivalót kínál az idelátogatóknak. A madármegfigyelőkkel szemben a horgászok számosabban keresik fel a tavat, egyre több bodega és stég épül a tavat körülölelő szegélynádasban megbontva ezzel a természetes zöld övezetet és esztétikailag sem a legszebb látvány a sokféle cölöpökre állított tákolmány.
SZENNYEZÉS, BELVIZEK
A Csík-ér Csantavér közepén kanyarog végig lomhán. Sajnos a falu lakósságának egy része szennyvízcsatornának használja, ezért belevezetik a háztartási szennyvizet. A Kiss Ferenc vagy más néven Sár utcán végig haladó patakban a burjánzó növényzet akadályozza a patak folyását. Felelőtlen polgárok a szemetet beledobálják, a szennyvizet belevezetik, a falu feletti szakaszon már kialakítottak egy tározót, amely felduzzasztotta a vizet. De ez nem oldotta meg a szennyvízkérdést. A falusi szakaszon folyamatosan kellene haladnia a víznek, ehhez azonban ki kellene mélyíteni és felduzzasztani a medrét. A csantavéri szakaszt szinte évente tisztítják a felhalmozódott lebegő hordaléktól és szennyeződésektől, de ez csak ideig-óráig javít a helyzeten. A Csík-ér gyér vízutánpótlása miatt a szennyeződés feldúsul és a nyári hónapokban a falu nagy részén csatornabűzt érezni.
A Csík-ér négy községen és négy különböző vízgazdálkodási vállalat területén folyik keresztül. A sok bába között elveszik a gyerek. A Gunaras környéki földművesek az évente ismétlődő belvízkárokra panaszkodnak. A szvetityevói duzzasztó gát után következik egy 30 kilométeres szakasz Gunaras és Völgypart között, ami csapadékos tavaszokon bizony gondot okoz az ér mentén gazdálkodó falusi földműveseknek. Az elhanyagolt, ritkát kotrott Csík-ér (van olyan szakasz, amelyet negyven évig nem kotortak ki) medrében a sűrű nád lelassítja a víz folyását és máris kisebb tavak alakulnak ki az ér menti földeken. Nem tud levonulni a belvíz.
SVÁJCI ORNITOLÓGUSOK CSANTAVÉREN
Hogy mennyire más volt a helyzet a Csík-éren néhány emberöltővel ezelőtt, bizonyítja Csornai Richárd patikus és ornitológus (33 éven át, 1973-ig volt a falu gyógyszerésze) feljegyzései, aki részletesen leírta, hogyan kalauzolt 1956-ban két svájci ornitológus vendégét a Csantavér környékén:
„…Végre a falu széléhez értünk és ott meglátták vendégeim a Csík-ér folyó menti nádasokat. Wunderbar! Kiáltottak. A nádas mentén haladva jól kinyitották füleiket és szemeiket a svájciak. Először törpegémet láttunk, majd gerléket, kakukkot, sárgarigót, bíbicet, sirályokat, majd megszólalt a nádirigó, az énekes nádiposzáta, a szárcsa, és nagy volt a szenzáció, amikor felhívtam a figyelműket a Hippolais pallidára (halvány geze), amelynek hangját még sohasem hallották, s e kis édes madárkát nem ismerik. Ez volt az eddig észlelteknek a koronája.
Találkoztunk még búbosbankával, éjjeli gémmel (bakcsó), nádi sármánnyal, zöldikével, barátkával, mezei poszátával, víziguvattal, harissal, fürjekkel is…” (Gergely József: „Hallod a pallidát?” Csornai Richárd élete és munkássága, Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre Zenta, 2002).
GÉMEK, SZERKŐK, SIRÁLYOK
Napjainkra Csantavér környékén alig maradt valami a múlt század közepének gazdag élővilágából. A Csik-ér felduzzasztásával az új nagykiterjedésű állóvíz átalakította a pataknak ezt a szakaszát, az egész völgyrendszert. A széles nádszegélyek biztonságos oltalmában vegyes gémtelep alakult ki, költ itt a ritka vörösgém, a viszonylag gyakori szürke gém és nagy kócsag, de kis kárókatonák is egyre gyakrabban mutatkoznak erre felé, hiszen bőséges táplálékforrással szolgál a számukra a zárógát felé haladva egyre mélyebb mesterséges tó.
A változatos nádfoltokkal tarkított tarozó gazos, gyékényes, nádas vízparti bokrosokkal tarkított élőhelyei otthont adnak a különféle récefajoknak. Legtöbb a tőkés réce, de költ szép számmal a cigány és a barát réce is. A vöcskök úszó fészkei a ritkás nádasok között bújik meg, költ a búbos vöcsök, a kis vöcsök és a feketenyakú vöcsök is. A nyílt vízfoltokon egyes években fehérarcú szerkők és dankasirályok vegyes telepei alakulnak ki. Míg a szerkők lebegő úszó fészket készítenek, addig a sirályok a nádtorzsákra alapozzák otthonaikat.
A Csikó-ér menti madaras élőhelyek, különösen a szvetigyevói akkumulációs tó, egészen a Tornyos–Zentagunaras közti útig megérdemelné a tartós természetvédelmi szabályozást, az állami védelem alá helyezést. Szvetityevó mellett található az egykor virágzó Engelmann-kastélyból megmaradt romos épület, amit meg kellene menteni az utókor számra.
