Nem a békés egymás mellett élésről híres Közel-Keleten Szíria, Irak, Szaúd-Arábia és Izrael (Palesztina) által közrefogott területen van egy csendes arab királyság. Ritkán és keveset hallani róla, kimaradt a közelmúlt ilyen-olyan háborúiból, amelyeket ezeken a kőolajban gazdag vidékeken vívtak egymással a világ nagyhatalmai.
Jordánia nem győzi hangsúlyozni, hogy békés és biztonságos ország, nem úgy, mint közvetlen szomszédjai. És hát valóban: ki hinné el, hogy ilyen szomszédok mellett/között létezhet egy békés oázis is? Ráadásul sokkal liberálisabb beállítottságú és modernebb, haladóbb gondolkodású, mint amilyennek egy arab országot elképzel egy átlagos európai. Az bizonyos, hogy innen nem érkeznek hírek robbantásról, leszámolásokról, terrorcselekményekről, rakétatámadásokról, ami a szomszédos országokra nagyon is jellemző az elmúlt években, évtizedben.
Amióta világ a világ ez a terület állandóan lakott volt, dacolva azzal a nem elhanyagolandó ténnyel, hogy kősivatagról van szó. A merészebbek 12 évezredes múltról beszélnek, de történelmi tények bizonyítják, hogy legkevesebb tíz ezer éve folyamatosan lakott ez a vidék. Ilyet eddig sehol máshol a világban nem tártak fel. A környék természetesen a római időkben élte fénykorát. Itt volt Dekapolisz (a Tíz város), a Római birodalom legkeletebbi provinciája, de erről majd kicsit később.
Kétezer évvel a rómaiak után II. Abdullah, a Jordán Hásimita Királyság uralkodója, elsőként az arab országok vezetői közül, nyitott a Nyugat felé. Nem adta el országát a nagyhatalmaknak, csak beengedte őket. És ez lényeges különbség! Egzotikus vidékről lévén szó a légitársaságok rögtön lecsaptak a ritkán kínálkozó alkalomra, és európai, amerikai, koreai turisták százezreit szállítják Jordániába, hogy betekintést nyerjenek az igazi arab mindennapokba. A nyüzsgő bazárokon és számunkra felelőtlen közlekedési morálon túl kezdődik a sivatag – sok-sok érdekességgel és különlegességgel. Aztán ott van Wadi Rum, amit úgy hirdetnek, hogy a holdbéli táj, Petra, az ókori világ nyolcadik csodája és a Holt tenger, amihez nem kell külön jelzőket csatolni.
Időrendben haladva egyiptomi, babiloni és perzsa megszállás után a Krisztus előtti második században alakult ki legelőször ezen a vidéken erős királyság. A bibliai Jákob és Ézsau leszármazottjai, a nabateusok birodalma viszont kicsi és gyenge volt a római légiókkal szemben. Több száz évre római uralom alá kerültek a vidék leigázott törzsei és királyságai. Róma itt építette ki a birodalom keleti bástyáját. Jerash városa és Amman máig megmaradt amfiteátruma, színházai, fürdői, templomai ma is hirdetik a római mesterek és a helyi rabszolgák időtálló műveit. Sem az ember, sem a természet haragja nem tudták két évezred alatt romba dönteni azt, amit a rómaiak megterveztek és rabszolgáik megépítettek. Aztán fordult a kocka és a nomád arabok felülkerekedtek a gigászi Róma felett. Eldugva a hegyek között, de a karavánutak kereszteződésében sziklába vájták templomaikat, otthonaikat és sírhelyeiket. Igen ez a világ nyolcadik ókori csodája, Petra, vagy ahogy mindenki ismeri: a nabateusok ősi romvárosa. A középkor csendjét Bizánc törte meg, négyszáz évre maga alá gyűrvén a vidéket. Az arabok a II. világháború után lettek ismét urai országuknak, azóta építgetik békében királyságukat.
Történelmi látnivalóin és a fővároson túl, Jordánia rengeteg természeti csodával is várja az idelátogatókat. Nem egy olyan látványosság van a Magyarországnyi monarchia területén, amilyen nincs sehol máshol a világon. Mindenkinek legelőször a Holt tenger és a rajta lebegés jut eszébe. De legalább ennyire attraktív hely Wadi Rum természetvédelmi terület is. A táj annyira izgalmas, hogy számos produkció, például az Indiana Jones filmek – egyes jeleneteit itt forgatták. A jellegzetes jordániai sivatagi táj helyett itt homokkő és gránithegyek övezte szurdokok, sivatagi folyómosások, kiszáradt folyómedrek, sziklahidak, specifikus sziklaképződmények, barlangrendszerek és oázisok teszik érdekessé a pusztaságot. A turisták itt kötelezően eltöltenek egy éjszakát is kint a sivatagban. Állítólag itt a legszebb a csillagos égbolt, itt lehet látni a legtöbb hullócsillagot, miközben az ember gondolatai valahol messze-messze másik univerzumban bolyonganak. Innen érdemes Akabába, egy másik csodavilágba átruccanni. A Vörös tengeri néhány kilométeres Jordán partszakasz maga a földi paradicsom – koralljaival, valamint megszámlálhatatlan számú és színű egzotikus halaival. De a luxus üdülővárosról sem mondaná meg senki, hogy nem az arab emirátusokban van. Akinek még ezek után is van ereje újat felfedezni, látogasson el a Shaumari vadvédelmi rezervátumba, ahol természetes közegükben élnek az arábiai antilopok, a kék nyakú struccok és a perzsa vadszamarak. A Dana bioszféra rezervátum Jordánia legnagyobb természetvédelmi területe. Szikláin számos Európában nem ismert hüllő tölti mindennapjait a perzselő napon. Az Azraqi mocsár rengeteg halfaj otthona és vándormadár pihenőhelye. De vannak az országban fenyőerdők és trópusi ökoszisztémák is.
Az emberiség bölcsője ezen a környéken ringott. Évezredek alatt ma is még létező civilizációk alakultak ki itt. Sok száz éven át az emberiség csak a Mediterrán vidékét, a Nílus völgyét és a Selyem út környékét népesítette be. Ennek a három régiónak a találkozásánál fekszik Jordánia. Jézus Krisztus is ezen a vidéken született és tanított. A határok ugyan változtak az idők folyamán, de a bibliai történések legtöbbje ezen a vidéken volt. Arrafelé a Szentföld nem csupán a mai Izrael területére korlátozódik, hanem mindaddig tart, amerre Jézus járt. Sok, a Bibliából ismert hely a mai Jordánia területén található. A Jordán határfolyó a két állam közt terül el. A zsidók úgy vélik, hogy az ő oldalukon keresztelte meg Keresztelő Szent János Jézust a Jordánban. Az arabok szerint az ő oldalukon történt ez az esemény. Mindkét nép megjelölte azt a helyet a folyón, ahol a keresztelés szerintük megtörtént. Történelmi tény viszont, hogy Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa is a Jordán oldalon fekvő keresztelőhelyet kereste fel. Aztán a Jordántól keletre, tehát a mai Jordánia területén állt Mahérusz vára, ahol Heródes Antipász lefejeztette Keresztelő Jánost. Az Úr a Nébó hegyére vezette halála előtt a 120 éves Mózest, és megmutatta neki Kánaánt, az ígéret földjét. Miután Mózes látta Izraelt, az Úr jelenlétében elszenderedett. Ezen a helyen ma emléktemplom áll. Közepén egy üres sírhellyel, Mózes nyughelyével, mivel ő felvéttetett a mennybe. A szentély kertjében II. János Pál pápa a Millenium évében elültetett egy olajfát, a béke olajfáját. Alkalmi taxisom ezekkel a szavakkal zárta a Nébó hegyi történetet: azok jönnek ide, akik nem akarnak háborúzni.
Jordániába azok jönnek, akik nem akarnak háborúzni.
