Fékezhetetlen tűzvészek perzselnek fel egész településeket, a rekkenő hőségben kiszáradó vízi utakon megfeneklenek a hajók, miközben máshol gyilkos árvizek követelnek áldozatokat.
A Föld minden pontján rohamléptekben súlyosbodik a helyzet, évről évre nagyságrendekkel nagyobb természeti katasztrófák tesznek lakhatatlanná egész országrészeket. A kitartó hőségben kiszáradt aljnövényzet napokig, akár hetekig életben tart tűzvészeket Európa több részén, Észak-Amerikában, Óceániában és az orosz Távol-Keleten is.
Európában most elviselhetetlen a meleg
Augusztus utolsó napjaiban néhol 46 Celsius-fokot mérnek a kontinens nyugati részén. Spanyolországban állítólag volt ennél melegebb is napközben, a hőség megközelítette az 50 fokot. Az olaszországi Milánóban 260 éves rekordot döntött meg a forróság szerdán: a napi középhőmérséklet 33 fok volt. Habár a mostanit az idei nyár utolsó európai hőhullámának mondják a meteorológusok, a nyomában járó szárazság következményei még hosszú hetekig fenyegetnek majd.
Portugáliában és Franciaország déli részén megint hatalmas területek égtek le az erdőtűzben, és a spanyol Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife is hetek óta ég. Ugyanígy a görög főváros közelében, illetve a szigetvilágban is óriási pusztítást végeztek a bozóttüzek. Egy részüket a gyanú szerint gyújtogatás okozta, eddig közel 80 embert tartóztattak le ezzel összefüggésben, és a nyomozásnak még nincs vége.
Eközben Kelet-Közép-Európában a viharok követeltek halálos áldozatokat, és hagytak maguk után jelentős anyagi kárt. Szlovéniában, ahol a heves esőzésben megáradt folyók elöntötték az ország kétharmadát, ez eléri a több milliárd eurót.
Kanadában 15 millió hektárnyi erdő égett le
A legutóbbi jelentés szerint újabb települést ürített ki a szövetségi katasztrófavédelem az Északnyugati Területeken, ahol szükségállapotot hirdettek hetekkel ezelőtt. De az ország más részein is bozóttüzekkel küzdenek a tűzoltók. Azt mondják, korábban nagy tűznek számított, ha 20 ezer hektár leégett. Manaság a nagyobb erdőtüzek naponta emésztenek el ekkora területet. Körülbelül hatezer tűzfészket próbálnak felszámolni egyszerre. Eddig 15 millió hektárnyi erdőség semmisült meg országszerte. A füstöt még New Yorkban, sőt Európa nyugati peremén is érzékelték. Ez máris Kanada történelmének legpusztítóbb bozóttűz-szezonja, és még nem látszik a vége.
Az Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii-szigeteken már megfékezték a tűzvészt, amiben gyakorlatilag megsemmisült a nagy múltú Lahaina, és rettentő állapotok uralkodnak Kulában is. Még mindig több száz embert keresnek. Az ismert halálesetek száma megközelíti a 120-at. Az ottani hatóság szerint a tragédia nagyságáért a hawaii áramszolgáltató a felelős, mert nem áramtalanította a vezetékeket, pedig a meteorológiai szolgálat figyelmeztette a tűzvész lehetőségére.
Oroszország hét régiójában is vészhelyzetet hirdettek augusztus elején az erdőtüzek miatt. Csak Jakutföldön több száz tűzfészekkel küzdöttek a tűzoltók, ennek egy része még mindig ég. Oroszország területén van a Föld erdőségeinek több mint ötöde, így sorsuk létkérdés a klímaváltozás szempontjából is. Az orosz Tajga a világ legnagyobb egybefüggő erdősége, ötször akkora, mint India.
A Panama-csatorna már alig járható
Olyan alacsony a Panama-csatorna vízszintje, hogy nem bírja a szokásos forgalmatAgustin Herrera/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
A közép-amerikai állam vezetése, amely idén rekord méretű migrációs hullámmal is küzd, hónapok óta kénytelen korlátozni a legjelentősebb bevételforrásnak számító Panama-csatorna forgalmát az alacsony vízszint miatt. Ezt az útvonalat a világ vízi forgalmának 6 százaléka érinti, úgyhogy a világkereskedelem számára is jelentős érvágás a panamai intézkedés, amelyet legutóbb pénteken hosszabbítottak meg legalább 10 hónappal. Ezekben a napokban 115 teherhajó van késésben emiatt. A szokásos 3-4 napos várakozás helyett most 11 napot vesztegelnek. Tavaly még átlagosan 40 hajó kelt át az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti 80 kilométeres csatornán naponta. Ez a szám most jó esetben 32, de jellemzően ezt sem éri el.
Ezzel indokolják a szakemberek az idei heves esőzéseket, amelyek súlyos árvizeket, földcsuszamlásokat, hegyomlásokat okoztak a hegység indiai és nepáli vonulatain is. Az idei katasztrófák már legalább 240 ember halálát okozták, és nagyon sokan maradtak fedél nélkül. Az egyébként létfontosságú esős évszak egyre pusztítóbb természetét azzal magyarázzák a légkörkutatók, hogy a monszun és a Himalája alacsonyabb nyomású időjárási rendszere a légkör hőmérsékletének emelkedése miatt mostanra összeér.
Az indiai meteorológiai hivatal kimutatásában az utóbbi körülbelül 10 év alatt 74-ről 118-ra emelkedett azoknak a napoknak a száma, amelyek „nagyon heves” vagy „rendkívül heves” csapadékot hoztak a Himalájában fekvő Himácsal Prades és Uttarakhand államokban.
Pakisztánban is hatalmas árvíz pusztít: a hatóságoknak legalább 100 ezer embert kellett evakuálniuk az ország keleti részéről.
Nyitókép: Beta
