Az utóbbi nyolc év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, a klímaváltozás még drámaibb és halálosabb hatásait vonva magával – közölte tegnap a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) közzétett éves globális klímajelentésében, az egyiptomi Sarm-el-Sejkben. A WMO szerint a tengerszint növekedése egyre gyorsul, ahogy az Alpok gleccsereinek olvadása is minden korábbi rekordot megdöntött 2022-ben, emellett pusztító áradások, hőhullámok és aszályok jellemezték az idei évet.
Az ENSZ szakosított szervezete újfent felhívta a figyelmet arra, hogy „alig elérhető távolságba került" a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozása az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi klímavédelmi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.
A WMO becslése szerint 2022-ben az átlagos hőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-től 1900-ig tartó időszak értékeit. Ez pedig azt jelenti, hogy 2022 az ötödik vagy hatodik legmelegebb esztendő volt a feljegyzések kezdete óta még úgy is, hogy a La Nina a Csendes-óceánon természetes módon lehűlést okozott az utóbbi két év során. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti a felmelegedési trend megfordulását.
Az Alpok gleccsereinek olvadását felhozva a WMO közölte, hogy a jégtakaró vastagsága átlagosan 3-4 méterrel csökkent az európai hegységben, ami lényegesen nagyobb olvadás a korábbi rekordernek számító 2003. évhez képest. Svájcban 2021 óta 6 százalékkal csökkent a gleccserek volumene, s első ízben a feljegyzések óta nem maradt meg a hó nyáron, így újabb jégréteg sem képződhetett. 2001 óta egyébként több mint harmadával csökkentek a svájci gleccserek. Mindemellett 1993 óta megduplázódott a tengerszint emelkedésének üteme, amit részben a jég olvadása is elősegített. Csak 2020 januárjától fogva a tengerszint mintegy 10 milliméterrel emelkedett az idei rekordszintre.
Az óceánok hőmérséklete tavaly ért el csúcsértéket, miközben az északi-sarki jégsapka mérete is a feljegyzések óta legkisebb szintre zsugorodott februárban. Az utóbbi négy év átlagosnál alacsonyabb csapadékmennyiségei aszályt és ezzel élelmezési válságot idéztek elő Kelet-Afrikában, miközben rekordokat döngető esőzések pusztító árvizeket fakasztottak Pakisztánban. Kínában és Európában pedig, ideértve Nagy-Britanniát is, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek pusztítottak.
A WMO felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-ben rekordszinteket ért el, 2022-ben pedig tovább emelkedik a megfigyelések szerint az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátása.
