Legalább 118 ország tett ígéretet szombaton Dubajban az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) arra, hogy 2030-ra megháromszorozza a megújuló energiaforrások termelését annak érdekében, hogy visszaszorítsák a fosszilis üzemanyagok használatát.
A tervek szerint a megújuló energiák megháromszorozása nyomán legkésőbb 2050-re akár teljesen meg lehet szabadítani a globális energiarendszert a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A vállalás emellett a még mindig gyakorta használt szénenergia visszaszorítására, valamint a széntüzelésű erőművek finanszírozásának megszüntetésére szólít fel.
A javaslatot támogatta többek között Brazília, Nigéria, Ausztrália, Japán, Kanada, Chile és Barbados is.
Jóllehet olyan, jelentős szén-dioxid-kibocsátású országok mint Kína és India, korábban már jelezték támogatásukat a megújuló energiaforrások megháromszorozása felé, és a 2030-as határidővel is egyetértettek, közülük egyik ország sem állt a szombaton elfogadott vállalás mögé. Nem csatlakozott hozzá továbbá a többi között Kuvait, Irán, Venezuela, Szaúd-Arábia, Oroszország és Katar sem.
A szénenergiát még mindig nagymértékben felhasználó Koszovó és a Dominikai Köztársaság ígéretet tett olyan tervek kidolgozására, melyek a szénenergia a gazdaságaikból történő kivezetését szolgálják.
Szultán Ahmed el-Dzsaber, a COP28 klíma-csúcsértekezlet elnöke elmondta, a most megfogalmazott célkitűzések segítenek visszaszorítani a szénenergia felhasználását. Egyúttal arra kérte a többi, résztvevő országot, csatlakozzon a szombaton elfogadott vállaláshoz.
A csúcstalálkozón mind az Európai Unió, mind az Egyesült Arab Emírségek arra törekszik, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ígéret bekerüljön majd a végső klímanyilatkozatba, ám ehhez egyetértésre lenne szükség a jelen lévő csaknem 200 ország között.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Dubajban adott interjújában úgy vélekedett, a klímacsúcson megfogalmazott célok erős üzenetet közvetítenek a befektetők és a pénzpiacok felé is.
Mint mondta, rendkívül meggyőző érvek szólnak a megújuló energiák mellett, kiemelve, hogy kevésbé költségesek, mint a fosszilis tüzelőanyagok, valamint energiafüggetlenséget is biztosítanak.
SZÖVETSÉG A NUKLEÁRIS ENERGIA ÉRDEKÉBEN
Szombaton az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével 22 ország közös nyilatkozatban az atomenergia-termelés kiterjesztésére szólított fel. Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry ezzel kapcsolatban leszögezte: a 2050-re kitűzött klímasemlegesség nem érhető el atomenergia, így újabb atomerőművek üzembe helyezése nélkül.
A közös nyilatkozat aláírói között van a házigazda Egyesült Arab Emírségek mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Belgium, Finnország, Japán, Lengyelország, Svédország és Ukrajna is. A nagyszámú atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína azonban nem.
Az egyezményt a paksi fejlesztésen dolgozó Magyarország képviselője is ellátta kézjegyével.
Steiner Attila, a magyar Energiaügyi Minisztérium energetika hangsúlyozta, hogy a magyar kormány célja a nukleáris kapacitás további bővítése, mivel a karbonmentes energiatermelés kibocsátás jelentős forrása a nukleáris energia.
KÖVETELÉS A METÁNKIBOCSÁTÁS KORLÁTOZÁSÁRA
Németország vasárnap a különösen káros üvegházhatású gáz, a metán kibocsátásának korlátozását célzó intézkedések meghozatalára szólított fel Dubajban az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28).
Stefan Wenzel, a német klímavédelmi minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a kibocsátás korlátozására irányuló sikeres erőfeszítések gyors előrelépést eredményeznének a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
A műholdas megfigyelés lehetővé tette például az olajfúrótornyok vagy gázmezők szivárgásainak pontos meghatározását – jegyezte meg. A metánkibocsátás visszaszorításának terve alacsony költséggel jelentős hatást érhetne el – mondta.
A metán a szén, az olaj és a gáz kitermelése során, valamint a kérődzők gyomrában és a szeméttelepeken is keletkezik. A német környezetvédelmi ügynökség vezetője, Dirk Messner Dubajban azt mondta, hogy a globális üvegházhatású gázkibocsátás 16 százaléka a metánhoz köthető, amely 30-szor károsabb, mint a szén-dioxid. Messner kötelező érvényű szabályozást sürgetett a metánkibocsátás korlátozására, különösen azokban az országokban, ahol kőolajat és földgázt termelnek ki.
PÁPAI FELSZÓLÍTÁS A VALLÁSOK ÖSSZEFOGÁSÁRA
Az éghajlatváltozás elleni közös küzdelemre szólított fel a katolikus egyházfő vasárnap az ENSZ klímaváltozási konferenciáján (COP28) kialakított vallási pavilonban elhangzott beszédében.
Ferenc pápa videoüzenetében hangsúlyozta: „Vallási képviselőkként mutassunk példát, hogy a változás lehetséges, és tegyünk tanúságot a tiszteletteljes és fenntartható életmódról. Hangosan könyörögjünk a nemzetek vezetőihez, hogy közös otthonunk megmaradjon”.
„Fontos, hogy a vallások, anélkül, hogy a szinkretizmus csapdájába esnének, jó példát mutassanak azzal, hogy együttműködnek: nem a saját vagy valamelyik fél érdekeiért, hanem világunk érdekeiért” – mondta a katolikus egyházfő.
Nyitókép: John Kerry a klímacsúcson a nukleáris energia mellett érvelt, fotó: Beta/AP
