Első teljes munkanapját kezdte meg tegnap a davosi Világgazdasági Fórum (WEF), amelyen mások mellett felszólalt Li Csiang kínai kormányfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Az EB-elnök úgy ítélte meg, hogy Oroszország katonailag, gazdaságilag és a stratégiai célok terén is „kudarcot vall” a szomszédja elleni háborújában. Több támogatást sürgetett ugyanakkor Ukrajna számára, s arra kérte az ország támogatóit, hogy tartsanak ki mellette. Kijelentette: Ukrajna győztesként kerülhet ki a fegyveres konfliktusból.
Kína miniszterelnöke az államok közötti bizalom erősítését szorgalmazta, mert szerinte ez a bizalom – amely lehetővé tette a globalizációt – az utóbbi időben erodálódik. Li Csiang öt módszert javasolt a bizalom újjáépítésére. Elsőként említette a makrogazdasági politika koordinációjának megerősítését. Közölte: az országoknak meg kell erősíteniük az iparosítást, hogy „az ellátási láncok stabilak és zökkenőmentesek legyenek”, valamint együtt kell működniük a tudomány és a technológia terén az innováció áramlása érdekében.
Ötödik pontként a zöldenergia területére vonatkozó fejlesztéseket, valamint a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék csökkentését említette. Kijelentette: a technológiai innovációkat nem szabad más országok korlátozására, vagy visszaszorítására használni. „A verseny egészséges fenntartása és a legnagyobb vitalitás megőrzése érdekében az egyetlen mód az együttműködés fokozása” – mondta.
A katari kormányfő a Gázai övezetben kialakult konfliktus lecsillapítását szorgalmazta. Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni szerint ezzel el lehetne érni a feszültség csökkenését a környező válsággócokban is. Javasolta: Izraelt rá kell venni a kétállami megoldás elfogadására, vagyis arra, hogy a zsidó állam mellett a palesztinoknak is legyen saját államuk.
A jemeni húszi lázadók elleni brit–amerikai csapásokról elmondta: diplomáciai erőfeszítések nélkül katonai akciókkal nem akadályozhatók meg a Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni húszi támadások. Felhívta a figyelmet arra, hogy a konfliktus kiszélesedése esetén a nemzetközi kereskedelem is veszélybe kerül.
Davosba érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Előzőleg Bernben tárgyalt Viola Amherd svájci államfővel. Találkozójuk után bejelentették: Ukrajnával foglalkozó, magas szintű globális békekonferenciát tartanak az alpesi országban. Dátumot nem említettek, de közölték: azonnal megkezdik a találkozó szervezését. A békecsúcs megrendezését az ukrán elnök kérésére vállalta Svájc.
Kijev nem hívná meg Oroszországot, ám Kínának szerepet szán a béketerv kidolgozásában. Az ukrán elnök hangsúlyozta: a békekonferenciára minden olyan országot várnak, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Davosban tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és ismételten megerősítette országa csatlakozási szándékát a szervezethez. Később beszédet mondott a fórumon. Felhívta a figyelmet arra, hogy országának szüksége van a külső segítségre az Oroszország ellen vívott védekező háborújában. Alighanem abban a reményben jelent meg a svájci városban, hogy személyesen jobban meg tudja győzni a világ legfontosabb döntéshozóit és a szövetségeseit az Ukrajnának nyújtandó támogatás, illetve segítségnyújtás fontosságáról. Igyekezete érthető, hiszen a háborús segítségnyújtás alábbhagyott.
A pénzek és a beígért hadfelszerelések, lőszerek nehézkesen érkeznek, vagy késnek az utóbbi időben. Zelenszkijnek ezért a további finanszírozási lehetőségekről kellett egyeztetnie a Világgazdasági Fórumon.
Délutáni beszéde előtt külön tanácskozást is szerveztek Ukrajnáról vállalati vezetők részévtelével. A jelenlevők tájékoztatót kaptak arról, hogy „milyen azonnali segítségre van szüksége” a megtámadott országnak. A résztvevők ugyanakkor kifejthették, hogyan segíthet a magán- és a közszféra a háború befejezése után Ukrajna újjáépítésében.
Senki sincs könnyű helyzetben, hiszen az idén lassul a globális gazdaság, legalábbis a szakértők többsége szerint. A davosi fórumon megkérdezett vállalatok 30 vezető közgazdászának 56 százaléka értékelte így a helyzetet. A többiek sem derűlátóak. Szerintük a globális gazdaság az idén stagnál, vagy jó esetben csak kis mértékben erősödik.
A közgazdászok Európával kapcsolatban a legborúlátóbbak, 77 százalékuk mondta azt, hogy a kontinens gazdaságának növekedése (nagyon) gyenge lesz.
Nyitókép: Beta/AP
