Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában – jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.
Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. „A válaszunk arányos lenne" – hangsúlyozta.
Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Vlagyimir Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. „Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében" – fogalmazott az amerikai elnök, s és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván.
„Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)" – közölte. Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.
Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.
Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa 100 ezer ukrán menekültet fogad be. A hangsúly a „családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van" – fogalmazott. Biden közölte továbbá, az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak. A menekültek befogadásának terheit „nem Lengyelországnak, Romániának vagy Németországnak kellene egyedül hordoznia", ez nemzetközi felelősség – tette hozzá az amerikai elnök.
Stoltenberg: A NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie Oroszországgal
A NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországgal, ehhez a szankciók fenntartására, valamint a védelem megerősítésére van szükség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve szerdán.
„Reálisnak kell lennünk. A háború sokáig tarthat, hónapokig vagy akár évekig is" – fogalmazott Stoltenberg.
Leszögezte: nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök feladta vagy megváltoztatta volna az egész Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására vonatkozó törekvéseit.
Moszkva teljes körű offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, a Donyec-medence teljes régiójának ellenőrzésére. A térség elfoglalásával közvetlen összeköttetést kíván teremteni Oroszországgal. Ukrajnának ezért sürgősen katonai támogatásra van szüksége, nehéz- és könnyűfegyverekre egyaránt – mondta Stoltenberg.
Úgy fogalmazott: az ukrajnai Bucsa városában a civilek tömeges kivégzése megmutatta Putyin háborújának természetét. Civilek megölése háborús bűn, a katonai szövetség a mészárlás minden részletének felderítését, felelőseinek elszámoltatását sürgeti – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Tájékoztatása szerint a külügyminiszterek a tanácskozás első napján, csütörtökön megvitatják a megváltozott biztonsági környezettel foglalkozó új NATO-stratégia koncepcióját. A stratégia a NATO útiterve arra vonatkozóan, hogy a katonai szövetség milyen válaszokat adjon a veszélyesebbé vált világ kihívásaira, és hogyan biztosítsa az összes tagállam védelmét – mondta.
A miniszterek áttekintik a változó globális erőegyensúlyokat, köztük Oroszország agresszív lépéseinek következményeit, Kína gazdasági megerősödésének biztonságra gyakorolt hatását, valamint azokat a kihívásokat, melyeket Oroszország és Kína együtt jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre és a demokratikus értékekre. Megbeszélik azt is, hogy a NATO miként kezelje a kiber- és a hibrid hadviselés, a terrorizmus, valamint a klímaváltozás okozta fenyegetéseket és azoknak a biztonságra gyakorolt következményeit – tájékoztatott a főtitkár.
Stoltenberg közölte azt is, hogy a tanácskozáshoz Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik videókapcsolaton keresztül.
