Új kormányfőt keresnek Kanadában, mivel a jelenlegi bejelentette lemondását. Justin Trudeau addig marad, amíg hivatali utódját meg nem találják. A politikai bizonytalanság akár a kisebbségi kormány bukását is okozhatja, ami előrehozott parlamenti választáshoz vezethet. Trudeau üzent a megválasztott amerikai elnöknek. Elutasította Donald Trump felvetését, hogy Kanadát az Egyesült Államok részévé tegye.
Több személy neve is szóba került Kanadában a tisztségéből távozó kormányfő lehetséges hivatali utódjaként. Justin Trudeau hétfőn jelentette be, hogy (kilenc év után) távozik tisztségéből, és lemond a Liberális Párt elnöki posztjáról, amelyet tizenegy évig töltött be. Közölte: döntése azután válik érvényessé, hogy pártja megválasztja új elnökét, aki kormányfőként is tovább dolgozik.
Elhatározását személyes okokkal és azzal indokolta, hogy „itt az újraindítás ideje”. Döntését egyéb okok is befolyásolták. Népszerűségi mutatói nagyot zuhantak az utóbbi időben. Decemberben szembe került egyik helyettesével és fontos szövetségesével, Chrystia Freeland pénzügyminiszterrel. A tárcavezető ugyanis ellenezte a kormányzati kiadások növelését szorgalmazó javaslatait. Az emiatt megsértődött miniszterelnök meneszteni akarta Freelandet, aki ezt nem várta meg, és december 16-án megvált hivatalától. Ebből az alkalomból azzal vádolta meg Trudeau-t, hogy mellőzi az ország érdekeit. Pártján belül is kritika érte (a Freeland-ügy miatt), s egyre többen követelték lemondását.
Máris folynak a találgatások, hogy ki veheti át Trudeau helyét a kisebbségi kormány élén. Az esélyesek között emlegetnek több minisztert, köztük Mélanie Jolyt, a külügyi, Dominic LeBlanc-t, a pénzügyi és Anita Anand-t, a közlekedési tárca vezetőjét. Felvetődött Mark Carney, a jegybank volt kormányzójának a neve is, sőt Freelandé is, aki lemondásáig a Trudeau-kabinet egyik legismertebb tagja volt.
A pártelnök-miniszterelnök megválasztási folyamata hamarosan megkezdődik. A parlament erre az időre felfüggeszti munkáját, amelyet leghamarabb március 24-én kezdhet újra. Trudeau szerint Kanada megérdemel egy működőképes törvényhozást, mert a jelenlegit hatalmába kerítette az obstrukció, s ez ellehetetlenítette az érdemi munkát.
Három ellenzéki párt közben jelezte: márciusban bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Azzal a szándékkal, hogy megbuktassák.
Az országban októberben esedékes a parlamenti választás. Ám a kormány összeomlása esetén idő előtti voksolás jöhet, amelynek főesélyese a Pierre Poilievre vezette Konzervatív Párt. A jelenlegi kormányt vezető Liberális Párt támogatottsága jelentősen meggyengült. A felmérések szerint a Konzervatív Pártra a választók 43-45 százaléka voksolna, a liberálisokra és a baloldali Új Demokrata Pártra pedig 20-20 százaléka.
Az új kormányfő olyan időszakban veheti át az irányítást, amikor egyre feszültebb a viszony Kanada és az Egyesült Államok között. A gondot újabban tetézi, hogy Donald Trump legszívesebben Amerikához csatolná Kanadát. Ennek ötletét már többször felvetette az utóbbi két hétben. Szerinte ez rendkívüli előnyt és hasznot biztosítana az ország számára. Kilátásba helyezte azt is, hogy szükség esetén gazdasági erővel (büntetővámokkal) veszi rá Kanadát a csatlakozásra.
Trudeau nyomban elutasította az ötletet. Közölte: annak, hogy Kanada az Egyesült Államok része legyen „annyi esélye sincs, mint egy hólabdának a pokolban”. Előzőleg a kanadai külügyminiszter is megüzente: sosem fognak meghátrálni a fenyegetések elől.
Nyitókép: Justin Trudeau távozóban az ottawai Rideau Cottage előtt tartott sajtótájékoztatóról, amelyen bejelentette pártelnöki és kormányfői posztjáról való lemondását (AP via Beta)
