Nagyívű elképzeléseket fogalmazott meg a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump: az USA-hoz „csatolná” Kanadát, a Panama-csatornát és a Dániához tartozó Grönlandot is, amely a világ legnagyobb szigete. Szükség esetén akár katonai erővel érvényesítené akaratát. Jobb esetben csak gazdasági eszközökkel kényszerítené rá a kiszemelt területeket arra, hogy az Egyesült Államok részévé váljanak.
Még be sem költözött a Fehér Házba, de már területi igényeket fogalmazott meg az Egyesült Államok megválasztott elnöke. Kellene neki a szomszédos Kanada, továbbá (nemzetbiztonság érdekből) a Panama-csatorna és az uniós Dániához tartozó Grönland, amely a világ legnagyobb szigete. Karácsony óta többször is beszélt erről. A héten pedig elárulta, hogy Grönland és a Panama-csatorna megszerzése érdekében akár hadseregével is kész elfoglalni a kiszemelt területeket... ha gazdasági kényszerítő eszközökkel nem sikerül megszerezni azokat.
Kanadával kegyesebb lenne: csak gazdasági fegyvert vetne be, hogy az ország csatlakozzon az USA-hoz, s váljon 51. tagállamává. A kanadai kormány és a lakosság zöme érthetően nem támogatja az „önkéntes” belépést. Panama és Dánia (polgárainak többsége) is elutasítja az ötletet, a fenyegetésekkel együtt. A hevesebb vérmérsékletű ellenzők szerint Trump (már megint) őrült tervekkel állt elő.
A dán vezetés óvatosabban fogalmaz, és tárgyalni készül az új washingtoni kormányzattal, hogy elkerüljék a krízishelyzetet a sziget miatt. Mette Frederiksen kormányfő azonban előrebocsátotta: nem hinné, hogy Washington katonai vagy gazdasági erővel akarná megszerezni a 2,16 millió négyzetkilométer területű és alig 56 ezer lakosú Grönland feletti ellenőrzést. Üdvözölte egyúttal a sziget iránt megnövekedett amerikai érdeklődést, de szerinte tiszteletben kell tartani a grönlandi lakosságot. Múte Egede, a terület miniszterelnöke is közölte: Grönland a grönlandiaké, és nem szeretné, ha politikai csatározások középpontjába kerülnének.
ÉRTETLENÜL FOGADTÁK
Megszólalt az EU és több tagállamának politikusa is. Az Európai Bizottság (EB) azt üzente Trumpnak, hogy tiszteletben kell tartani minden ország, így Dánia és a hozzá tartozó Grönland szuverenitását is. Olof Gill, az EB egyik szóvivője ugyanakkor hipotetikusnak nevezte a leendő amerikai elnök felvetését Grönlanddal kapcsolatban. Megismételte, hogy az EU kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik Amerikával, de készen áll megvédeni érdekeit kereskedelmi és egyéb vonatkozásban is.
A német kancellár egyértelműbben fogalmazott. Olaf Scholz elítélte Trump igényét a szigetre, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a határok sérthetetlenségének elve minden országra vonatkozik, sőt a nyugati értékek alapját képezi. Emlékeztetett: Vlagyimir Putyin orosz elnök épp ezt az elvet szegte meg, amikor megtámadta Ukrajnát. Hozzáfűzte: beszélt európai partnereivel is, akik értetlenül fogadták Trump több nyilatkozatát.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter sem kertelt. Hangsúlyozta: az EU nem hagyhatja, hogy más országok megtámadják szuverén határait. Ám megjegyezte: nem gondolná, hogy Trump megszállná seregeivel Grönlandot, de Európának fel kell készülnie „a bizonytalanabb világra”.
Trump grönlandi aspirációi nyomán Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter újságírói kérdésekre válaszol a koppenhágai parlamentben tartott sajtóértekezleten (Scanpix via AP/Beta)
MÁSOK IS ÉRDEKLŐDNEK
Trump korábban is utalt már arra, hogy jó lenne megszerezni a szigetet. Elnökként 2019-ben azt mondta, felmerült benne Grönland megvásárlásának ötlete. Alighanem azért, mert hírét vette, hogy a (szerinte nem is létező) globális felmelegedés miatt a terület jégtakarójának nagy része valószínűleg elolvad a közeljövőben, s utána hatalmas természeti kincsekhez lehet hozzáférni a térségben, ahol egy fontos új nemzetközi kereskedelmi-szállítási útvonal is kialakul majd. (Mentségére legyen mondva, nem ő az első amerikai elnök, aki szemet vetett a szigetre. Harry Truman már 1946-ban felvetette az ötletet, és megpróbált egyezséget kötni, ám ez nem sikerült neki.)
Trump 2019-es javaslata általános felháborodást keltett Dániában; az ország akkori miniszterelnöke abszurdnak nevezte az ötletet. A teljes függetlenségre törekvő sziget, amely iránt az utóbbi időben Kína is élénken érdeklődik, pedig visszautasította az adásvételi ajánlatot.
STRATÉGIAILAG FONTOS
A többnyire jéggel és hóval borított Grönland a dán korona fennhatósága alatt már mintegy tíz éve széles körű önrendelkezési jogokkal rendelkezik. Fővárosában, Nuukban saját parlament és kormány működik. Az utóbbi testület önállóan irányítja a sziget belügyeit, ám védelmi és külpolitikája a dán kormány hatáskörébe tartozik. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy külön képviselete van az EU-ban (amelynek – Dániával ellentétben – nem tagja) és az Egyesült Államokban is.
A hatalmas terület stratégiailag valóban fontos az USA nemzetbiztonsága szempontjából. Washington ezért (államközi szerződés alapján) már évtizedek óta támaszpontokat működtet az északnyugati részén, ahol az interkontinentális ballisztikusrakéta-jelző rendszer helyi állomásai is megtalálhatóak. Grönlandon amerikai konzulátus is működik (2020 júniusa óta), hét tagú személyzettel.
Nyitókép: Az ifjabb Donald Trumpot szállító gép a kedden landolt Grönland fővárosában, Nuukban (Scanpix via AP/Beta)
