Vlagyimir Putyin orosz államfő húzza az időt, nem szabad, hogy az Egyesült Államok belesétáljon a csapdájába – figyelmeztetett tegnap Kijevbe érkezése után Annalena Baerbock német külügyminiszter. Donald Trump amerikai elnök előzőleg azt mondta, hogy Putyin tartani fogja magát a háború lezárásról szóló ígéretéhez. Ha mégsem, Washington másodlagos vámokkal sújthatja olajkereskedelmét. Tegnap Moszkva elutasította Trump tűzszüneti javaslatát.
Donald Trump amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez, de ha nem így lesz, az Egyesült Államok kész másodlagos vámokkal sújtani Oroszország olajkereskedelmét. Trump kijelentette: azt akarja látni, hogy Putyin megegyezik a háború befejezéséről. Kifejezte reményét, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán államfő sem változtatja meg a háború lezárására vonatkozó szándékát. Kijelentette: Kijev úgy akarja újratárgyalni az ásványkincsekről az Egyesült Államokkal kidolgozott megállapodást, hogy abba (feltételként) bekerüljön Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz. Trump azonban megismételte: nem tartja lehetségesnek Ukrajna csatlakozását a katonai szervezethez.
Néhány nappal korábban az amerikai elnök elégedetlenségét fejezte ki Putyin nyilatkozatai miatt, és másodlagos vámok bevezetését helyezte kilátásba az orosz kőolajra. Az intézkedéshez akkor folyamodna, ha a háború befejezésére vonatkozó békemegállapodás az orosz elnök hozzáállása miatt meghiúsul. (Másodlagos vámokkal azokat az országokat sújtaná, amelyek orosz kőolajat vásárolnak, de az Egyesült Államokkal is kereskedelmet folytatnak.)
EGYMÁST VÁDOLJÁK
Oroszország komolyan veszi az amerikai elnök megoldási javaslatait Ukrajna kapcsán, de nem tudja őket elfogadni jelenlegi formájukban – jelentette ki az orosz külügyminiszter-helyettes. Szergej Rjabkov azzal érvelt, hogy abban az estben, ha Oroszország elfogadja az amerikai tűzszüneti javaslatot, abból nem következik a háború kiváltó okainak megszüntetése. Márpedig a Kremlnek továbbra is ez a fő célja. Moszkva erről már tájékoztatta Washingtont, miként arról is, hogy a háború tartós lezárását szeretné elérni.
Az ukrán külügyminiszter a részleges tűzszünet megszegésével vádolta Oroszországot. Andrij Szibiha közölte: az orosz erők tegnap felrobbantottak egy energetikai létesítményt Herszonban, a napokban pedig más térségekben több hasonló célpontot támadtak. (A két hete jóváhagyott részleges fegyverszüneti megállapodás úgy szól, hogy a szembenállók nem támadják egymás energetikai infrastruktúráját.) Oroszország pedig Ukrajnáról állította, hogy megsértette a részleges tűzszünetet. A transzformátorállomások ellen tegnap végrehajtott támadások miatt állítólag Zaporizzsja és Belgorod megyékben több helyen nem volt áram.
MIELŐBB BEFEJEZNÉ
Az ügyvivő német külügyminiszter hazája támogatásáról biztosította Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. Kijevbe érkezve Annalena Baerbock tegnap arról is beszélt, hogy Ukrajna kész lenne az azonnali tűzszünetre, ám Putyin csak szimulálja a tárgyalási hajlandóságot, miközben „egy millimétert sem tér el céljaitól; a nemzetközi jogot megsértve, folytatja a háborút”.
Hozzáfűzte: a NATO külügyminisztereinek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján az amerikai fél figyelmét is felhívják arra, hogy „nem szabad felülni Putyin halogató taktikájának”. Fontosnak nevezte, hogy – az Egyesült Államok és Oroszország közötti patthelyzet miatt – az európaiak kiálljanak Ukrajna mellett, és jobban segítsék, mint valaha.
Baerbock nyomatékosította: továbbra is olyan Európában akarunk élni, ahol a jog ereje érvényesül az erő jogával szemben, és ahol a határokat nem fegyverekkel rajzolják át.
Előző nap Zelenszkij arra sürgette szövetségeseit, hogy gyakoroljanak nyomást Oroszországra (elsősorban szankciókkal) a háború és a kegyetlenségek leállítása érdekében. „Mindannyian azt akarjuk, hogy a háború mielőbb véget érjen, garantált biztonsággal, tartós békével és méltósággal. Úgy, hogy Oroszország nem nyer semmit, és felelősségre vonják mindazért, amit tett” – fejtette ki Zelenszkij hétfőn Bucsában azon a találkozón, amelyet a Kijev környéki város visszafoglalásának harmadik évfordulóján rendeztek, s amelyen 17 európai ország és az EU parlamentjének elnökei is részt vettek. A településen sok civilt gyilkoltak meg; egy részüket tömegsírokba temették. Beszédében Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy ami Bucsában történt, bármely európai országban megtörténhet, „ha nem vagyunk egységesek az orosz agresszió elkövetőinek felelősségre vonásában”.
EURÓPA TÁRGYALNA
Aznap öt európai ország, a tavaly G5 néven alakult csoport (Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság) külügyminiszterei madridi találkozójuk után felszólították Moszkvát, hogy „vessen véget késleltető taktikájának, s Ukrajnához hasonlóan haladéktalanul egyezzen meg az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetről”. Fenntartható és igazságos békére van szükség, hatékony garanciákkal. A tűzszüneti tárgyalásokon Európának is részt kell vennie – emelték ki.
Nyitókép: Fotó: AP via Beta
