2025. április 19., szombat

Szakadás fenyegeti Szudánt

Új kormány önthet olajat a háború tüzére Afrika harmadik legnagyobb országában

A szudáni lázadók vezetője egy ellenkormány megalakítását jelentette be. Ez tovább szíthatja a tüzet Afrika harmadik legnagyobb országában, ahol a belháború a világ legnagyobb humanitárius katasztrófáját idézte elő. A konfliktus az ország kettészakadásához is vezethet.

Ellenkormányt alakítottak a szudáni lázadók az 2023. április 15-én kirobbant belháború második évfordulója alkalmából. A hírt a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) szervezet vezetője jelentette be. Mohamed Hamdan Dagalo tábornok szerint a béke és az egység kormányát állították össze, amely újjáéleszti a gazdaságot, új valutát és személyazonossági okmányokat ad ki, egyúttal biztosítja az alapvető szolgáltatásokat az országban. (A valóságban ez lehetetlen, hiszen Szudán nagyobb részét az RSF ellen harcoló hadsereg és a mögötte álló kormány ellenőrzi.)

A saját kormány létrehozásáról még februárban írt alá megállapodást (Nairobiban) az RSF a szövetségeseivel, köztük politikai és katonai csoportokkal, milíciákkal. A kontinens országainak gazdasági együttműködését és a köztük támadt konfliktusok rendezését is segítő Afrikai Unió ezt követően arra figyelmeztetett, hogy ha az RSF-féle kormány létrejön, Szudán akár két részre is szakadhat.

Az ország reguláris hadseregét (SAF) támogató szudáni kormány elítélte a „veszélyes precedenst”. A Kartúmban működő testület bírálta Kenyát is, amért támogatja a lázadókat.

EGYRE TÖBB A HALOTT

A terepen két nagy tábor fegyveresei feszültek egymásnak. Az egyik az RSF (és szövetségesei), a másik a kartúmi kormány és a hadsereg, amelynek élén Abdel Fattah al-Burhan tábornok áll. Az RSF vezetőjével, Daglo tábornokkal, öt évvel ezelőtt még együtt próbálták kiszorítani a kormányból a civil szereplőket. Viszonyuk azonban 2021 őszére megromlott, 2022 végén pedig elmérgesedett. Akkor megállapodtak, hogy visszaállítják a polgári kormányzást, az országot 2021 októbere óta – al-Burhan tábornok vezetésével – irányító katonai junta működése pedig véget ér. Az egyezség értelmében az RSF beolvadt volna a hadseregbe. A kölcsönös bizalmatlanság miatt ez elmaradt, sőt szembekerültek egymással, hatalmi harcuk 2023-ban nyílt háborúvá fajult.

Az ország nagyobb része al-Burhan hadseregének ellenőrzése alá került, az RSF erői az ország nyugati részébe szorultak vissza, a hatalmas kiterjedésű Dárfúr tartományba. A lázadók hosszú ideig uralták Kartúmot és környékét is, ahonnan március végén űzte ki őket a hadsereg.

A lázadók szinte teljes egészében ellenőrzik Dárfúrt, kivéve egy ottani nagyvárost, al-Fasírt, amelyet napok óta ostromolnak. A támadások miatt tömegesen menekül a lakosság, és egyre több az áldozat.

A HÁTTÉRBEN OSZTOZKODNAK

Az ENSZ szerint Szudánban a világ legnagyobb humanitárius katasztrófája alakult ki: a harcokban már több mint 150 ezren vesztették életüket, és több mint 13 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat, közülük legalább 3,5 millióan külföldre menekültek.

A béke esélye minimális. A külföldi hatalmak vérszegény nyilatkozatokban követelik az „azonnali és tartós tűzszünetet”, közben a háttérben azon marakodnak, kinek, mi jusson a kontinens harmadik legnagyobb országának ásványkincseiből, természeti erőforrásaiból.

António Guterres, a világszervezet főtitkára a háborút tápláló „külső támogatás és fegyveráramlás” megszüntetésére szólított fel. Bár egyetlen országot sem nevezett meg, többek neve merült már fel az egymás ellen harcolókat (pénzzel, hadfelszereléssel) támogatók között. Egyiptom, Irán és Szaúd-Arábia a kormányerők mellett áll, az RSF-et az Egyesült Arab Emírségek és Csád látja el fegyverekkel. Az Oroszország által felügyelt zsoldosok – közük a hírhedt Wagner-csoport – szintén a lázadóknak nyújt katonai segítséget. Az Emírségek nyilvánosan ugyan elítélte szövetségesei dárfúri mészárlásait, de továbbra is támogatja őket.

A háborúzókra alighanem az Egyesült Államok gyakorolhatna legnagyobb politikai nyomást (a harcok beszüntetése érdekében), ám eddig erre nem vállalkozott. Sőt az országnak nyújtott segélyek nagy részét is leállította.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Abdel Fattah al-Burhan (középütt) harcosai gyűrűjében a kartúmi elnöki palota március 26-ai felszabadítása után (Fotó: AP via Beta)