A finn államfő és a finn miniszterelnök közös közleményben bejelentette csütörtökön: támogatják, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő közös nyilatkozatában úgy fogalmazott, Finnországnak haladéktalanul be kell adnia tagsági jelentkezését. Reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben. A hagyományosan semleges Finnországnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és mindeddig nem fontolgatta, hogy csatlakozna az észak-atlanti szövetséghez. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta viszont Helsinki fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a február végén Ukrajna ellen indított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.
A Kreml fenyegetésnek veszi Finnország NATO-csatlakozását – írja a 24.hu holnap. Mint írja, megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov Finnország küszöbön álló NATO-csatlakozásáról. Szerinte ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszországra nézve és a NATO-bővülés nem szolgálja Európa és a világ stabilitását. Peszkov szerint megfelelő választ fognak adni erre a barátságtalan lépésre. Amikor megkérdezték, hogy milyen válaszlépéseket következhetnek, Peszkov a következőket mondta a BBC tudósítása szerint: „Minden attól függ, hogy zárul a NATO-bővülése és hogy milyen katonai infrastruktúrák kerülnek közelebb a határaikhoz.”
Noha Putyin a NATO-t szerette volna minél távolabb tartani a határaitól, és még ultimátumot is megfogalmazott, hogy vonuljon ki a katonai szövetség Kelet-Közép-Európából, Ukrajna megtámadásával Svédország és Finnország is feladja eddigi semlegességét és csatlakozhat a NATO-hoz. Finnország csatlakozása esetén pedig 1340 kilométeren lesz közös határa Oroszországnak egy új NATO-országgal.
A szintén hagyományosan semleges Svédországgal együtt Finnország az Oroszország által megindított háború kezdete óta egyértelmű hajlandóságot kezdett mutatni arra, hogy fontolóra vegye a NATO-tagságot. Az utóbbi hónapokban a finn közvélemény érezhetően támogatni kezdte a csatlakozás ötletét, és a legutóbbi felmérés már a NATO-tagság 76 százalékos támogatottságát jelezte, és csak 12 százalék utasította el a jelentkezést. Az ukrajnai háború előtti években az ország esetleges NATO-tagságát csak a finnek nagyjából 25 százaléka pártolta. Svédországban a kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap ismerteti álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az ország beadja-e csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ann Linde svéd külügyminiszter csütörtökön a Twitteren közölte: Finnország Svédország legközelebbi partnere a biztonsági és védelmi együttműködésben, ezért Stockholm figyelembe fogja venni a finn álláspontot a NATO-tagság kérdésében.
A balti országok örömmel fogadták a finn vezetés bejelentését, csakúgy, mint a lengyel államvezetés.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, van rá lehetőség, hogy Finnországot és Svédországot „elég gyorsan" beléptessék a szövetségbe.
