Az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért Benjamin List német és David MacMillan amerikai tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A két kutató 2000-ben, egymástól teljesen függetlenül fedezett fel egy újfajta, harmadik szerves katalízises megoldást, az aszimmetrikus organokatalízist, ami kis szerves molekulákra épít.
A kutatóintézetek mellett számos iparág támaszkodik arra, hogy a vegyészek képesek-e rugalmas és tartós anyagokat képző molekulákat építeni – ennek az energiát tároló akkumulátorok, vagy a betegségek előrehaladását gátló gyógyszerek fejlesztésében is óriási szerepe van. Ehhez olyan katalizátorokra van szükség, amelyek szabályozzák és felgyorsítják a kémiai reakciókat, anélkül, hogy a végső termék részévé válnának – az autók katalizátorai például a kipufogógázban található mérgező anyagokat alakítják át ártalmatlan molekulákká.
Az emberi test katalizátorok ezreit tartalmazza enzimek formájában, amelyek gyorsítják a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók sebességét, így részt vesznek például a zsírok, fehérjék vagy szénhidrátok lebontásában, vagyis az emésztésben, míg a bőrfelszínen és a testnyílásoknál található enzimek a támadó kórokozókat igyekeznek elpusztítani.
