Egyre nagyobbak és valószínűleg egyre pusztítóbbak lesznek az elmúlt hetekben Kaliforniában felhőszakadásokat, Kanadában áradásokat okozó légköri folyók a tudósok szerint.
A légköri folyó a nedves levegő hosszú, keskeny sávja, amely általában az Egyenlítő vidékéről a pólusok felé szállít vízpárát olyan mennyiségben, amely kétszerese az Amazonas folyó hozamának. A jelenség a világ minden részén gyakran előfordulhat, rendszerint ősszel és télen.
A melegedő levegő és tengervíz olyan feltételeket teremt a tudósok szerint, amelyek miatt a légköri folyók még több vízpárát szállítanak, szélsőséges esőzéseket okozva, amikor elérik a szárazföldet például Észak-Amerika, Dél-Amerika és Nyugat-Európa nyugati partvidékén.
A klímaváltozás miatt a légköri folyók ugyan kevésbé gyakoriak lesznek a modellezések szerint, de jóval intenzívebbek a NASA bolygókutató intézetének vezetésével készült 2018-as tanulmány szerint.
„Kevesebb légköri folyó lehet, de hosszabb ideig fognak tartani, intenzívebbek lesznek" - mondta Vickí Espinoza, a tanulmány egyik szerzője.
A légköri folyók gyakorisága 10 százalékkal csökken a század végére, de 25 százalékkal hosszabb idejűek és szélesebbek lesznek - mutatták ki a kutatók a tanulmányban.
A légköri folyórendszerek esővel és hóval táplálják az édesvízi készleteket. Az erősebb viharok áradásokat és szélsőséges szélviharokat okozhatnak, amelyek szétzilálják a közlekedést, földcsuszamlásokat okoznak, valamint károkat az épületekben.
Egy ilyen légköri esemény két nap alatt egyhavi csapadékot zúdított Kanada egyes térségeire, életveszélyes áradásokat, földcsuszamlásokat okozva Brit Kolumbiában.
Nem mindig ilyen pusztítóak a légköri folyók. Múlt hónapban a szárazság sújtotta Kaliforniában ugyan földcsuszamlásokat okozott az egyik, de segített megfeltölteni a vízforrásokat, és csökkentette a további erdő-és bozóttüzek kockázatát a nyári hatalmas tűzvészek után.
