Egyelőre nem lehet engedélyezni az Északi Áramlat–2 földgázvezeték üzembe helyezését az új német külügyminiszter szerint. Annalena Baerbock külügyminiszter a ZDF vasárnap késő esti híradóműsorában megerősítette pártja, a Zöldek régóta képviselt álláspontját, miszerint akkor lehet engedélyezni az orosz földgázt Németországba Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt alatt szállító Északi Áramlat második vezetékpárját, ha a beruházás megfelel az első vezetékpár kiépítése óta megváltoztatott uniós előírásoknak.
Mint mondta, az új kormány munkáját megalapozó koalíciós szerződés kimondja, hogy a közösségi jog alapján kell kezelni az energetikai beruházásokat.
„Ez azt jelenti, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint ezt a vezetéket nem lehet jóváhagyni, mert nem felel meg az európai energiajog követelményeinek, és a biztonsági kérdések is nyitva állnak” – mondta Baerbock.
Az említett biztonsági kérdésekről szólva kifejtette, hogy már az előző kormány – a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és az SPD koalíciója – megbeszélte a washingtoni vezetéssel, hogy nem szabad üzembe helyezni az új vezetékpárt, ha elmélyül a kelet-ukrajnai válság.
„Az Oroszországgal folytatott minden tevékenységünk és minden tárgyalás alapja Ukrajna szuverenitásának elismerése”. Ugyanakkor „az ajtó mindig nyitva áll”, a világ hét vezető ipari hatalma (G7), köztük Németország a párbeszédre törekszik, ezért Németország továbbra is készen áll a válság politikai rendezését szolgáló tárgyalások folytatására az úgynevezett normandiai formátumban, vagyis Németország Franciaország, Ukrajna és Oroszország részvételével – hangoztatta Baerbock.
Az Északi Áramlat–2 már elkészült, de az üzembe helyezését megelőző németországi hatósági eljárást november közepén felfüggesztették. A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) akkori közleménye szerint a vezetékpár németországi szakaszát üzemeltető vállalat akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel az uniós jogra épülő német előírásoknak.
A Bundesnetzagentur tanúsítási eljárása az EU gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után épültek. A rendelet előírja, hogy a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani, és hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak. Ezek a feltételek egyelőre nem teljesülnek az Észak Áramlat–2 esetében, amelynek fő beruházója az orosz Gazpromhoz tartozó, svájci központú Nord Stream 2 AG.
Az évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékpár a beruházás bírálói szerint lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy az EU-ba irányuló gázszállításokban kiiktassa Ukrajnát mint tranzitországot. Oroszország továbbá a beruházás révén egyetlen útvonalra terelheti az EU-nak szánt gázszállítmányok 80 százalékát, és domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
