Fontos és nagy horderejű bejelentésre készül Joe Biden amerikai elnök, akinek a kezdeményezésére ma kétnapos virtuális klímakonferencia kezdődik, több mint negyven ország legmagasabb rangú vezetőjének – köztük Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz államfő – részvételével. Biden várhatóan tájékoztatást ad arról, hogy az Egyesült Államok az évtized végére jelentősen mérsékli a Föld légkörének felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátását.
Több mint negyven állam- és kormányfő jelezte részvételét azon a ma kezdődő kétnapos virtuális klímakonferencián, amelyet Joe Biden amerikai elnök kezdeményezett. A csúcstalálkozó munkájába bekapcsolódik Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is, sőt beszédet is mondanak. Rajtuk kívül ezt a szándékukat mások is kinyilvánították, köztük Emmanuel Macron francia és Boris Johnson brit kormányfő.
Az amerikai elnök fontos bejelentésre készül. Alighanem arról tájékoztatja majd a résztvevőket, hogy hazája 2030-ra jelentősen – a 2005-ös szinthez képest 50 százalékkal – csökkenti a bolygó légkörének felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátását.
Biden január 20-án kezdődött elnöki megbízatása óta többször bizonyította már, hogy számára prioritás a klímaváltozás, illetve az egész bolygó életét károsan befolyásoló globális felmelegedés elleni harc.
A kétnapos rendezvény is részben azt a célt szolgálja, hogy az USA kinyilvánítsa: ismét nagy hangsúlyt helyez a klímavédelemre, amit a Donald Trump előző amerikai elnök vezette kormányzat teljesen elhanyagolt. Trump ráadásul ezt látványosan demonstrálta is, amikor kiléptette hazáját a klímaváltozás lassítását előirányozó 2015-ös párizsi egyezményből. Biden azonban hivatalba lépése után szinte azonnal megsemmisítette a sokat vitatott döntést és visszaléptette hazáját az egyezménybe, amelyet ugyan 195 állam írt alá, ám megvalósítása alig halad. A remények szerint a jelenlegi csúcstalálkozó lendületet adhat a folyamatnak.
Figyelemre méltó, hogy a szén-dioxid-kibocsátás (jelentős) mérséklése – sok területtel ellentétben – nem vita tárgya Kína és az USA között, sőt ebben a kérdésben még egyetértés is van. A világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának (értsd: legnagyobb szennyezőjének) számító ország a múlt hétvégén közös nyilatkozatot is kiadott a lehetséges együttműködésről a klímaválság elleni küzdelemben. Hszi pedig épp a minap kötelezte el magát a légszennyezettséget csökkentő és a természeti környezetet az eddiginél jobban kímélő zöld, azaz alternatív energiaforrások széles körű felhasználása mellett.
Az online klímacsúcs előtt az EU-ban is sikerült eredményt elérni ezen a területen. Az Európai Tanács és az Európai Parlament tegnap megállapodott arról az éghajlatpolitikai célról, amelynek lényege: az Unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az egyezség az uniós klímavédelmi törvény részét képezi majd.
Az értekezlet alkalmából megszólalt mintegy száz tudós is. Nyílt levelükben azt javasolják a világ vezetőinek, hogy mielőbb tiltsák be a fosszilis üzemanyagokat a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Indítványozzák egy új nemzetközi egyezmény elfogadását is, amely véget vetne a fosszilis energiaforrások felkutatásának és a meglévő készletek felhasználásának, továbbá sürgetné a megújuló energiaforrásokra való fokozatos áttérést.
A tudományos klímakutatók többsége egyetért abban, hogy az ember (illetve a gátlástalan fogyasztásra épülő kapitalista modell) a fő okozója a globális felmelegedésnek. António Guterres ENSZ-főtitkár is felidézte már a tudományos eredményeket, amelyek szerinte azt üzenik, hogy ha az országok 2030-ig nem fogják vissza a fosszilis üzemanyagok égetését évi hat százalékkal, a földi élet sokkal rosszabb lesz a jelenleginél. A hét elején arra figyelmeztetett, hogy fogy az idő, s emiatt 2021-nek „a cselekvés évének kell lennie”.
