Tizenegy napi harc, több mint kétszáz ember halála és ezrek sebesülése után tegnap hajnalban feltétel nélküli tűzszünet lépett életbe Izrael és a konfliktust kirobbantó Hamasz palesztin iszlamista szervezet között. A magát győztesnek kikiáltó Hamasz azonban közölte: ha az izraeliek megsértik az – Egyiptom által felügyelt – egyezséget, megtorlással számolhatnak.
Izrael és a palesztinok lakta Gázai övezetet uraló iszlamista Hamasz tegnap hajnali két órától beszüntette az egymás elleni harci cselekményeket, amelyek május 10-én kezdődtek. A sokak által terrorista szervezetnek tartott Hamasz aznap kezdte lőni rakétákkal a lakott területeket Izraelben, amire a megtámadott légicsapásokkal és tüzérséggel válaszolt.
A gázai hatóságok szerint azóta 232 palesztin halt meg, és több mint 1900-an megsebesültek. Izraeli területen – amely felé 4369 rakétát indítottak a Gázai övezetből – 12-en vesztették életüket, és százak sebesültek meg. A konfliktus nagy pusztítást okozott Gázában, Izraelben pedig megállt az élet, és jelentős anyagi kár keletkezett.
A tűzszünet kezdetekor megszűntek a rakétakilövések Izraelre, és így az ellencsapások is.
A Hamasz sietve győztesnek hirdette ki magát, miközben Izrael a radikális iszlamista szervezet ellen elért katonai eredményeket hangsúlyozza. Benny Ganz izraeli védelmi miniszter szerint a gázai offenzíva „példátlan katonai előnyöket” teremtett hazája számára. A hadsereg fontos eredménynek tartja, hogy megsemmisítette a Hamasz betonalagútjainak egy részét, végzett az ellenség több fontos vezetőjével, továbbá mintegy kétszáz fegyveresével, csapást mért az iszlamista, terrorista szervezetek katonai létesítményeire, kiképzőközpontjaira, vezetőinek irodáira, a pénzeiket kezelő öt bankra, miközben a légvédelmi rendszere megsemmisítette az Izraelre kilőtt rakéták 90 százalékát.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is úgy véli: a hadsereg elérte a célját, mert kemény csapást mért az ellenségre.
A Hamasz is sikerként értékelte a tűzszünetet. A Gázai övezetben (és Ciszjordániában) győzelmi felvonulásokat tartottak, amelyeknek a palesztin résztvevői az ellenállás diadalaként ünnepelték a fegyvernyugvást.
A Hamasz szerint a tűzszüneti megállapodással garanciákat kaptak arra, hogy „Izrael leveszi a kezét” az iszlám vallás – Mekka és Medina utáni – harmadik legszentebb helyéről, a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetről, valamint a város keleti részében található Sejk Dzsarra lakónegyedről, ahol több palesztin család kiköltöztetése miatt alakult ki viszály. Izrael tagadja, hogy egyezség született volna ezekben a kérdésekben.
A Háárec izraeli napilap elemzője szerint Joe Biden amerikai elnök kényszerítette ki a tűzszünetet. A vérontás miatti, növekvő globális aggodalom közepette Biden szerdán valóban sürgette az izraeli kormányfőt, hogy törekedjen a feszültség csökkentésére, miközben Egyiptom, Katar és az ENSZ a szembenállók közötti közvetítésre vállalkozott. Végül csütörtökön megszületett az Egyiptom által javasolt „kölcsönös és feltétel nélküli” tűzszüneti egyezmény, amelyet az érintettek elfogadtak, így másnap hatályba lépett.
A döntést külföldi kormányok és nemzetközi szerveztek is üdvözölték már. Így tett az EU is, amelynek vezetői a helyzet megszilárdítására és a tartós béke megteremtésére is felszólították az érintetteket.
Az amerikai elnök már a megállapodás bejelentése után elismerően szólt a tűzszünetről, és méltatta Kairó közvetítő szerepét. Biden ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház is részt vett a megállapodás előkészítésében.
