Heves nemzetközi bírálatokat váltott ki a fehérorosz hatóságok eljárása, amelynek során földre kényszerítettek egy polgári repülőgépet és az utasok közül őrizetbe vették az ország egyik, korábban külföldre menekült állampolgárát, Roman Protaszevicset, aki Athénból akart eljutni Vilniusba. Az a bűne, hogy a Fehéroroszországban szélsőségesnek nyilvánított (lényegében ellenzéki) NEXTA nevű Telegram-csatornát főszerkesztőként irányította. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök állami terrorizmusnak minősítette az utasgép eltérítését.
„Állami terrorizmus példátlan cselekedetének minősül egy polgári repülőgép eltérítése, ami nem maradhat megtorlás nélkül” – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök miután hírét vette, hogy vasárnap a fehérorosz légtérben egy MiG–29 típusú vadászgép a földre kényszerítette a Ryanair utasszállító repülőjét, amely Athénból indult és a litván fővárosba, Vilniusba tartott.
A helyi hatóságok szerint az utasgépnek azért kellett leszállnia Minszkben, mert a pilótáktól bejelentés érkezett a fedélzeten elhelyezett pokolgépről. Emiatt egy MiG–29-es fehérorosz vadászrepülőt is riasztottak az utasszállító elkísérésére a minszki reptérre. A Ryanair szerint a biztonsági ellenőrzéskor a hatóságok nem találtak semmit a fedélzeten. A történtek után a gép felszállt 171 (más forrásokban 123) utasával és személyzetével, s folytatta útját Vilniusba.
A kétkedők szerint a járatot a földre kényszerítették, hogy a hatóság őrizetbe vegye az utasok egyikét, Roman Protaszevicset, a Fehéroroszországban szélsőségesnek nyilvánított (valójában ellenzéki) NEXTA nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét. A fehérorosz állami média azt jelentette, hogy a gép eltérítésére Alekszandr Lukasenko, az ország elnöke adott utasítást. Hivatalosan azért, hogy megmentse Európát egy terrorista fenyegetéstől.
A tényleges indok azonban az lehetett, hogy elfogják az ellenzéki aktivistát, akit a rezsim ellenségének tartanak. Protaszevics még 2017-ben hozta létre egy társával a Telegram-csatornát, amely a tavaly augusztus 9-ei elnökválasztás után a bíráló hangok legfőbb platformjává vált. Az ellenzéki tiltakozások amiatt robbantak ki, hogy az országot hosszú ideje irányító Lukasenko ismét megnyerte a választást, de állítólag csalással. Az ellenzék tüntetéseket szervezett, amelyeket a biztonsági erők levertek. Sokan külföldre menekültek, köztük Protaszevics is, akit hazájában a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyeztek. Tömeges zavargások előkészítésével és szervezésével vádolják, amiért akár 15 év börtönbüntetéssel is sújthatják. A letartóztatott attól tart, hogy halálra ítélik.
Az EU intézményeinek vezetői felháborodva fogadták a történteket, és elfogadhatatlannak nevezték a Ryanair ír légitársaság járatának eltérítését, és nemzetközi vizsgálatot sürgetnek. A kérdésről a legmagasabb szinten egyeztetnek a tagországok vezetői a tegnap kezdődött EU-csúcson. Elképzelhető, hogy Fehéroroszországot újabb szankciókkal sújtják.
Gitanas Nausėda litván elnök már az incidens után követelte a letartóztatott ellenzéki haladéktalan elengedését. A NATO-t és az EU-t pedig felszólította, hogy adjanak azonnali választ a fehérorosz rezsim polgári légi közlekedés elleni fenyegetésére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak, Görögország pedig állami gépeltérítésnek minősítette az esetet. Ausztria és Németország azonnali magyarázatot követelt Minszktől, Franciaország az EU-tagok határozott és egységes válaszát sürgeti.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter is elítélte a járat eltérítését, egyszersmind követelte Protaszevics azonnali szabadon bocsátását és az ügy kivizsgálását. Szerinte a Lukasenko-rezsim által elkövetett „megdöbbentő cselekmény” több mint 120 utas, köztük amerikai állampolgárok életét veszélyeztette. Közölte: Washington a szövetségeseivel együtt összehangolt válaszlépésre készül.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is nemzetközi vizsgálatot sürget a járat „kényszerű fehéroroszországi leszállása” miatt. Minszk tegnap jelezte: szükség esetén engedélyezi a szakértői vizsgálatot.
Moszkva közben nyugalomra intette a Nyugatot, s emlékeztette, hogy a minszki incidenshez hasonló esetekre az ő oldalukon is volt példa. Ezek között említette a bolíviai elnök repülőgépének ausztriai leszállásra kényszerítését nyolc évvel ezelőtt.
