Az Egyesült Államok történetének egyik legkirívóbb vérengzésének nevezte a száz évvel ezelőtt Tulsában történteket Joe Biden. Az ország elnökei közül elsőként látogatott el a helyszínre, ahol 1921-ben – a rendőrség által felfegyverzett fehérek – szinte teljesen elpusztították és kifosztották a város jómódú afroamerikaiak lakta negyedét. A helybeliek közül sokat megöltek, további hatezret foglyul ejtettek, a többiek elmenekültek. Az álhír alapján történt rasszista indíttatású leszámolásért utólag senkit nem vontak felelősségre, a történtekről sokáig nem is beszéltek.
Ez nem zavargás volt, hanem vérengzés, a legsúlyosabbak egyike az ország történetében, de nem az egyetlen – figyelmeztetett az amerikai elnök a tulsai mészárlás századik évfordulója alkalmából a helyszínen, ahol már napokkal ezelőtt megkezdődtek a megemlékezések. Egy részüket azonban névtelen fenyegetések miatt le kellett mondani. Joe Biden kedden kereste fel az oklahomai várost, ahol 1921. május 31-én és június 1-jén felbőszült fehér lakosok rátámadtak a Greenwood kerületben élő csaknem tízezer afroamerikaira. A helybeliek jólétéről is ismert városrészben rendezett pogrom súlyos következményekkel járt; halálos áldozatainak számát (beleértve 12 fehér támadót is) 75 és 300 közé teszik.
A rendőrség által felfegyverzett fehérek válogatás nélkül lőttek mindenkire Greenwoodban, sőt még repülőgépeket is bevetettek az akcióban. A gyújtogatásban rengeteg épület kapott lángra, ám a tűzoltókat nem engedték még a közelbe se. A pusztítás elől sokan elmenekültek a kerületből, ám mintegy hatezer embernek ez nem sikerült, ezért a megvadult ostromlók mindegyiket foglyul ejtették egy időre.
Az addig virágzó Greenwood napok alatt szinte teljesen megsemmisült. Az erőszakért és a vérengzésért azonban senkit sem vontak felelősségre, a károsultak veszteségeit soha nem térítették meg. Minderről sokáig még a sajtó sem számolt be. Az amerikai iskolák többségében pedig egészen az utóbbi évekig nem is tanították a történteket, amely 1921 májusának végén kezdődött, miután egy fiatal afroamerikai cipőpucolót azzal vádolt meg a Tulsa Tribune „fehér” újság, hogy valamelyik helyi irodaház liftjében megtámadott egy fehér lányt. Az állítást azonban senki nem igazolta, a lapban szemtanúként idézett liftkezelő sem emelt vádat, így a cipőpucolót elengedték.
Biden az első amerikai elnök, aki nemcsak a helyszínt kereste fel, hanem (nyilvánosan) meg is emlékezett a vérengzésről. Az egyperces néma tiszteletadás után megrovóan jegyezte meg, hogy a történteket túl sokáig takarta el a hallgatás fala. Közölte: azért jött, hogy megtörje a csendet, mert „a csend csak elmélyíti a sebeket”.
Programja során találkozott a mészárlás három túlélőjével is, akik gyermekként élték át a borzalmakat. A látogatást kihasználva több olyan intézkedést is bejelentett, amelyekkel a hátrányos helyzetű közösségek helyzetén szeretne javítani.
Az ország lakossága azonban továbbra is megosztott abban a kérdésben, hogy napjainkban is tapasztalható-e az USA-ban a rendszerszintű rasszizmus. Az afroamerikaiak, de sokan mások is azt állítják, hogy erre folyamatosan bizonyítékok sorát lehet találni kezdve a fajgyűlölet vezérelte erőszakcselekményektől, a feketéket érő igazságtalanságoktól a velük szemben gyakran megnyilvánuló rendőri brutalitásig.
