A radikális iszlamista lázadók pénteken hat tartomány székvárosát foglalták el. Elsőként Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, majd Hilmend tartomány fővárosát, Laskargáht, továbbá az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt rohanták le. Nem sokkal később arról érkezett hír, hogy Logar tartomány központja, Pul-i-Alám is elesett, valamint a tálibok kezére került Uruzgán és Zábul tartomány székvárosa is.
Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Kalatot és Tarinkótot ellenállás nélkül foglalták el. Kalatban 44 ezer, Tarinkótban 116 ezren élnek. Pul-i-Alámmal, Kalattal és Tarinkóttal együtt a lázadók egy hét alatt a tartományi székhelyek több mint felét, a 34-ből 18-at vontak ellenőrzésük alá.
A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. Az iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik. Amerikai hírszerzési értékelések szerint harminc napon belül körülzárhatják, kilencven napon belül pedig el is foglalhatják Kabult.
(Fotó: Beta/AP)
A helyzet alakulása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. London hatszáz egyenruhást telepít az afgán főváros repterére, hasonló céllal. Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a nemzetközi erők kivonása.
„Szorul a hurok Kabul körül” – fogalmazott Thomas Ruttig, a Kabulban működő Afghanistan Analysts Network agytröszt elemzője nem sokkal Gazni elestét követően. Mint mondta, a tálibok előtt két út áll: közvetlenül megtámadják Kabult, vagy várnak, míg összeomlik a kormány. Tekintettel a hadi helyzetre, csak reménykedni lehet, hogy sikerül tárgyalásos rendezést találni, elejét véve további áldozatoknak és pusztításnak.
A diplomaták köreiben időközben egyre nagyobb a kétely, hogy a tálibok dohai béketárgyalásokon részt vevő politikai csapatának a katonai parancsnokok mellett lenne még beleszólása a helyzet alakulásába.
Megkongatták a vészharangot
Az ENSZ segélyszervezetei megkongatták a vészharangot, mert humanitárius katasztrófától tartanak a tálib lázadók gyors területfoglalásának hatására. Shabia Mantoo, a menekültügyi főbiztosság (UNHCR) szóvivője pénteken azt mondta: főleg a nők és a gyerekek próbálnak biztonságos helyre menekülni. Felszólította Afganisztán szomszédos országait, hogy tartsák nyitva határaikat a menekülők előtt.
Az Élelmezési Világprogram (WFP) szóvivője, Tomson Phiri pedig azt mondta: a lakosság mintegy harmadának nem biztosított az élelemellátása. Ha csak a gyerekeket számolják, közülük kétmillió szorul segélyre. A WFP-nek 200 millió dollárra lenne szüksége az év végéig ahhoz, hogy biztosítani tudja a rászorulóknak az élelmet. „Attól tartunk, hogy a legrosszabb még hátra van” – jelentette ki.
Az al-Kaida visszatérhet
Afganisztánt polgárháború fenyegeti, az ország újból a szélsőségesség bölcsőjévé válhat, és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet is visszatérhet – figyelmeztetett Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken.
A Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem képes azonnal „megjavítani” országokat, és inkább arra kellene összpontosítania, hogy kézben tartsa a helyzetet – közölte Wallace, azt is megelőlegezve, hogy Nagy-Britannia visszatér(het) Afganisztánba, ha az al-Kaida újból megjelenik az országban.
Nagy-Britannia az 1830-as években jött rá, hogy Afganisztánt hadurak és törzsfőnökök vezetik, és ha az ember nem elég óvatos, könnyen belesodródik egy polgárháborúba – magyarázta Wallace, aki szerint a tálibok nem egységesek, hanem ezerféle érdek hajtja őket.
