Alekszej Navalnij felfüggesztett börtönbüntetésének esetleges letöltendőre változtatásáról dönthet ma a bíróság. Az ítélethirdetés napján újabb tüntetésekre lehet számítani Oroszországban, ahol vasárnap utcán tiltakozó tömegek követelték az előzetes letartóztatásba helyezett ellenzéki vezető szabadon engedését és Vlagyimir Putyin elnök lemondását. A mintegy száz településen tüntetőkre a rendőrség néhol kegyetlenül lecsapott, s több mint ötezret elő is állított, ami rekordnak számít.
Az illetékes moszkvai bíróság várhatóan ma dönt arról, hogy leltöltendőre változtatja-e az Alekszej Navalnijra 2014-ben kimondott felfüggesztett börtönbüntetést. Az ügyészség tegnap mindenesetre támogatta az átminősítést. Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin leghangosabb és legkitartóbb hazai bírálójaként ismert ellenzéki politikust annak idején csalás és pénzmosás vádjával ítélték 3,5 éves szabadságvesztésre.
Navalnij szerint a jelenlegi jogi eljárás mögött is politikai okok állnak. Támogatói mára tüntetést hirdettek meg a bírósági tárgyalás ellen. Követelik Navalnij szabadon bocsátását is, hiszen a politikus fogdában várja az ítélethirdetést.
Január 17-én vették őrizetbe, röviddel azután, hogy berlini gyógykezeléséről megérkezett Moszkvába. A német fővárosba tavaly augusztusban került súlyos, életveszélyes állapotban. A gyanú szerint Oroszországban mérgezhették meg a legfelsőbb politikai vezetés parancsára, amit a Kreml többször cáfolt.
A szentpétervári megmozdulás résztvevői hógolyókkal „tüzeltek” az ellenük kivezényelt rohamrendőrökre (Fotó: Beta/AP)
Hazatérte után arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy megszegte a rá 2014-ben kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit. Röviddel Moszkvába érkezését követően elrendelték harmincnapos előzetes letartóztatását is, amit Navalnij bírósági bohózatnak nevezett.
Szimpatizánsai január 23-án, majd 31-én is több mint száz településen szerveztek tüntetéseket mellette, követelve szabadon engedését és az általuk tolvajnak titulált Putyin lemondását.
A rendőrség mindkét alkalommal keményen lépett föl a tiltakozókkal szemben részben arra hivatkozva, hogy az utcai megmozdulásokat engedély nélkül (vagyis törvényellenesen) tartották egy olyan időszakban, amikor – az új típusú koronavírus-járvány miatt – egyébként is tilos a gyülekezés.
Az első megmozduláson, január 23-án összesen 4027 személyt vettek őrizetbe, a legutóbbin (vasárnap) pedig – az OVD-Info civil szervezet szerint – már legalább 5021-et, köztök Navalnij feleségét, Juliját is, akit húszezer rubellel (218,5 euró) büntették meg, s még aznap elengedtek. Mások viszont rács mögött maradtak. Több városban gyűjtötték be őket, legtöbben Moszkvában (1608-an) és Szentpéterváron (1122-en) kerültek fogdába.
Putyin bő húszéves országvezetői – hol miniszterelnöki, hol államfői – munkássága alatt ennyi tiltakozó embert egyszerre még nem vettek őrizetbe. Ellenzékiek emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a vasárnapi volt a Putyin-éra legerőteljesebb rendszerellenes tiltakozó akciója. És arra is rámutattak, hogy a Navalnij melletti tüntetéseken néhol brutálisan viselkedtek a (roham)rendőrök.
A média egy része is úgy ítélte meg, hogy a hatóságok ezúttal sokkal kíméletlenebbül léptek fel, mint az előző tüntetéshullám idején. Sokaknak az is feltűnt, hogy vasárnap Szentpéterváron az egyenruhások durván nekiestek a tiltakozóknak. Néhol pedig munkájukat végző újságírókat (országszerte összesen 82-t) és járókelőket is elhurcoltak a demonstrációk közeléből, majd őrizetbe vették őket. A rendőrség és a különleges erők kivezényelt tagjai Moszkvában és Szentpéterváron elektromos sokkolókat is alkalmaztak a tüntetők ellen.
Megfigyelők úgy értékelik, hogy a tiltakozók száma több városban – így Szentpéterváron, Irkutszkban és Jekatyerinburgban – nőtt, míg másutt csökkent a január 23-ai országos tiltakozó akció résztvevőihez képest. Becslések szerint országszerte ezúttal is összesen több tízezren vonultak utcára.
