Külföldi vezetők követelik Alekszej Navalnij szabadon bocsátását. Az orosz ellenzéki vezetőnek egy korábbi ügye miatt kell letöltenie börtönbüntetését, amelynek jóváhagyása ellen kedden több városban is tüntettek. A rendőrség 1408 tiltakozót vett őrizetbe. Moszkva azt üzeni a külföldön Navalnijért aggódó politikusoknak, hogy inkább a saját országuk problémáival foglalkozzanak.
Alekszej Navalnij azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte az Egyesült Államok nem sokkal azután, hogy kedden este a moszkvai városi bíróság letöltendőre változtatta az orosz ellenzéki politikusra 2014-ben – csalás és pénzmosás vádjával – kiszabott 3,5 éves felfüggesztett börtönbüntetést a próbaidőre vonatkozó szabályok megszegése miatt. A politikusnak ténylegesen „csak” két év nyolc hónapot kell majd büntetőtáborban töltenie, mivel a szabadságvesztésbe beszámít az a tíz hónap, amelyet korábban házi őrizetben töltött. (A büntetőtelepek távoli, elszigetelt területeken működnek.)
Navalnijt január 17-én vették őrizetbe Moszkvában, ahová Berlinből érkezett bő öthónapi gyógykezelés, illetve távollét után. A német fővárosba 2020 augusztusában szállították át Oroszoroszágból, ahol rosszul lett egy repülőjáraton, majd kómába esett. A gyanú szerint a legfelsőbb orosz politikai vezetés parancsára mérgezték meg, amit a Kreml többször cáfolt.
A keddi tárgyaláson a felmentését kérte és – korábbi gyakorlatához híven – bírálta Vlagyimir Putyin államfőt, akit ezúttal egyebek mellett bunkerban ücsörgő, valós támogatottság nélküli „lopós emberkének” nevezett. Azzal vádolta, hogy az életére tört, amikor tavaly (a titkosszolgálattal) meg akarta mérgeztetni. Az elnöknek ezért az üzente, hogy az utókor majd csak méregkeverő Vlagyimirként emlékezik rá.
A bíró ezt már nem tűrte, s félbeszakította Navalnijt, azzal a megjegyzéssel, hogy jobb lenne, ha nem politizálna az ülésteremben. A megszólított azzal vágott vissza, hogy az ellene kezdeményezett – mint mondta, koholt vádakra alapozott – jogi eljárás alaptalan, politikailag motivált. Szörnyűnek nevezte ugyanakkor azt a helyzetet „amikor a törvénytelenség és az önkény magára ölti az ügyész egyenruháját és a bírói talárt.” Az ügyvédei pedig jelezték: fellebbeznek az ítélet ellen.
A tárgyalás, illetve az ellenzéki politikus fogvatartása ellen – a hatósági tiltás ellenére – kedden is tüntettek az ország több városában; a legtöbben Moszkvában és Szentpéterváron gyűltek össze. Támogatói már január 23-án és 31-én is utcai demonstrációkon követelték Navalnij szabadon engedését. A rendőrség keményen lépett föl a tiltakozók ellen, és a két napon összesen mintegy kilencezer tiltakozót állított elő.
A gumibot, sőt néhol a sokkoló használata most sem maradt el, ám kedden „csak” 1408 embert vettek őrizetbe a bírósági tárgyalás idején és az ítélet kihirdetése után tartott tüntetések alatt. Az OVD-Info civil szervezet tegnap arról is beszámolt, hogy a legtöbb demonstráló ezúttal is Moszkvából és Szentpétervárról került rendőrségi fogdába.
Az ítélet kihirdetése óta már több külföldi, főként nyugati politikus bírálta a Navalnij elleni jogi eljárást és követelte a politikus, illetve a szimpátiatüntetéseken letartóztatottak kiszabadítását. Az EU és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is hasonlóképpen járt el.
Az amerikai külügyminiszter is erre szólította fel Moszkvát. Antony Blinken közleményben jelezte, hogy Washington és szövetségesei el szeretnék számoltatni Oroszországot azért, mert nem tartja tiszteletben saját állampolgárai jogait.
Nem zárhatók ki az újabb szankciók sem. Erre már Berlin hívta fel Moszkva figyelmét. Steffen Seibert német kormányszóvivő tegnap arról számolt be, hogy Berlin egyeztet európai partnereivel a(z Oroszország elleni esetleges) további lépésekről.
Az orosz külügyminisztérium visszautasította a külföldi követeléseket. A tárca szóvivője, Marija Zaharova azt üzente a Nyugatnak, ne avatkozzanak be egy szuverén állam belügyeibe, egyszersmind azt ajánlotta nekik, „mindenki törődjön a saját dolgával”.
