Hszi Csin-ping elnök tegnap azzal dicsekedett, hogy Kínában teljes győzelmet arattak a mélyszegénység felett. A sikert főként az általa vezetett kommunista pártnak tulajdonítja. Külföldi bírálói másként ítélik meg az elhangzottakat, és azt sem tartják kizártnak, hogy Peking megszépítette az adatokat.
Kínában felszámolták a vidéki szegénységet, a küzdelem teljes győzelemmel ért véget. A hírt maga az államfő, a hatalmat évtizedek óta gyakorló kommunista párt (KKP) elnöke jelentette be. Hszi Csin-ping tegnap egyórás beszédet tartott egy ünnepségen Pekingben, ahol nemcsak a siker jelentőségét méltatta, hanem a száz éve alapított kommunista párt szerepét is.
Elmondta: a KKP vezetése és a kínai szocialista rendszer garantáltan megvédi az országot a nehézségektől. A szegénység feletti győzelem pedig azt bizonyítja, hogy a fejlődés és a nép egyesítésének záloga a kommunista párt. A parlamentben elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy hazája részt vesz a szegénység elleni nemzetközi küzdelemben is.
Hszi még 2015-ben ígérte meg, hogy irányítása mellett 2020-ra felszámolják a mélyszegénységet Kínában. Ezt tegnap már tényként közölte, megjegyezve, hogy 2013-as hivatalba lépése óta csaknem 294 milliárd dollárt fordítottak a szegénység elleni harcra.
Az állami média előzőleg arról számolt be, hogy Hszi vezetése alatt csaknem százmillió ember szabadult ki a nélkülözésből az 1,4 milliárd lakosú országban. Némelyik hírforrás azonban az utóbbi 18 év sikereként értékeli a történteket. A látványos változást a helyi sajtó mindenesetre „történelmi előrelépésnek” nevezi, hiszen – mint hangsúlyozza – a korábban szegényként nyilvántartott állampolgárok már nem szenvednek hiányt élelmiszerből, biztosított számukra a megfelelő ruházat és lábbeli, miként az elemi iskolai oktatás, az egészségügyi alapellátás és a lakhatás. Nettó jövedelmük pedig tavaly bő 29 százalékkal emelkedett az öt évvel korábbihoz képest.
Arra pedig már Hszi hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években országszerte 7,9 millió lerobbant otthont újítottak fel, amelyekben 25,7 millió szegény lakott. A falvakban pedig összesen 1,1 millió kilométer út és 35 ezer kilométer vasút épült. A szegényebb vidékek 99 százalékában immár biztosított az áramellátás is, a mobillefedettség pedig 98 százalékos.
A változásokról Hszi a terepen is meggyőződött, hiszen hatalomra kerülése óta csak a legelmaradottabb vidékeket több mint ötvenszer kereste fel. A szegény falvakba pedig mintegy hárommillió hivatalnokot irányított a helyi állapotok megváltoztatása érdekében.
A Teng Hsziao-ping korábbi állami és KKP-vezető által meghirdetett, majd az 1980-as években kibontakozott modernizációs és – a külföld irányába történt – nyitási politika kezdetétől csaknem 770 millió kínai faluban sikerült legyőzni a szegénységet.
Az eredményeket méltatva Hszi tegnap utalt arra is, hogy a szegénység felszámolása nem a munka befejezését jelenti, hanem egy új időszak, egy új harc kezdetét, amelynek célja a még jobb életfeltételek biztosítása. Nem titkolta azt sem, hogy még jócskán akad tennivaló a fejlődési egyensúly megteremtése, a városok és falvak közötti fejlettségbeli különbségek felszámolása, valamint a kínai lakosság sokoldalú fejlődése és gyarapodása érdekében.
Külföldi szakértők másként ítélik meg a kínai elnök értékelését. Bár az elmúlt harminc évben sok kínai életszínvonala látványosan emelkedett, Hszi állítását sokan kétkedve fogadták. Szerintük a sikertörténetnek az a szépséghibája, hogy Peking viszonylag alacsony szinten húzta meg a szegénységi küszöböt, sőt az is lehet, a hivatalos adatokat kozmetikázta, hogy szebben mutassanak a KKP centenáriumán és egybeessenek a politikai célkitűzésekkel.
