Horribilis összeget fordít az Egyesült Államok a koronavírus elleni küzdelemre és a járvány okozta károk elhárítására, mindenekelőtt a kátyúba ragadt gazdaság felélénkítésére. A csaknem 1900 milliárd dollár értékű mentőcsomagot talán már ma, de legkésőbb a hét végén aláírja Joe Biden elnök. Az amerikaiak többsége fejenként 1400 dollár egyszeri juttatásban részesül, a járvány miatt munkanélkülivé váltak pedig heti 300 dollár segélyt kapnak. Bőven jut a tagállamok és az önkormányzatok kasszájába, az iskoláknak, továbbá infrastruktúra-fejlesztésre és a tömegközlekedés javítására is.
Egy összegben, egyszeri alkalommal 1400 dollár értékű csekket kap az amerikaiak többsége az államtól (várhatóan még) márciusban abból a mentőcsomagból, amelyet a szövetségi törvényhozás (kongresszus) után az ország elnöke valószínűleg ma, vagy legkésőbb a hét végén hagy jóvá. Joe Biden aláírásával megnyílik a lehetőség arra, hogy a csomagba helyezett 1900 milliárd (azaz 1,9 billió) dollárt kiutalják a címzetteknek. Az intézkedés ötlete is az elnöktől származik.
A januárban leköszönt hivatali előde, Donald Trump is osztott már pénzt, hogy így csökkentse az új típusú koronavírus-járvány elleni korlátozások gazdasági hatásait. Tavaly tavasszal az amerikai háztartások 1200 dollárt, majd ősszel még 600 dollárt kaptak.
A jelenlegi pénzkiutalás célja szintén a koronavírus leküzdése és a járvány következtében jócskán meggyengült hazai gazdaság beindítása, felélénkítése, illetve a lakosság és a vállalkozások kárainak enyhítése. Egy februári közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 78 százaléka támogatja a gazdaságösztönző csekkek kiküldését.
Biden tervére szerdán bólintott rá végleg a kongresszus (képviselőháza). A döntés után az elnök sajtónyilatkozatott adott ki, amelyben hangsúlyozza: „Az amerikaiak beoltása az egyetlen módja annak, hogy legyőzzük a járványt, helyreállítsuk a gazdaságot, visszakapjuk az életünket és a szeretteinket. Ezért annyira fontos a mentőcsomag.”
Az állampolgárok közül csak azok jogosultak az 1400 dollárra, akiknek éves jövedelme nem haladja meg a 75 ezer dollárt. (A lakosság nagyobb része ebbe a kategóriába tartozik, és az összeget arra költik, amire akarják.). A 75 ezer dollár és 80 ezer dollár közötti kereseti sávba tartozók már csak a támogatás egy részét kapják meg, ám az évente 80 ezer dollárnál magasabb jövedelmet megvalósítóknak nem jár semmi.
Mindazok, akik a járvány miatt maradtak állás nélkül, további 300 dollár munkanélküli segélyben részesülnek hetente, de csak szeptember 6-áig. (Biden azonban abban bízik, hogy az 1900 milliárd dollár egy részének segítségével már az idén hétmillió munkahelyet lehet teremteni. Sokan ezt túl optimista becslésnek tartják.) Az egészségügyi válság miatt a gyermeke(ke)t nevelő családok további adókedvezményre jogosultak. A rászorulók pedig lakásbérleti támogatásra számíthatnak, hogy fizetésképtelenség esetén ne kerüljenek utcára. A bajba jutott ingatlantulajdonosok részére is elkülönítettek egy szép összeget (tízmilliárd dollárt), amiből a hitelrészleteiket törleszthetik, s így elkerülhetik ingatlanuk elárverezését. A hajléktalanok helyzetének javítására ötmilliárd dollárt szánnak a mentőcsomagból.
A szövetségi államok és a helyi önkormányzatok összesen 350 milliárd dollár központi (kormányzati) segítségre számíthatnak, a tömegközlekedés és az infrastruktúra fejlesztésére 90 milliárd dollár jut, az iskoláknak ennél is több, mintegy 130 milliárd dollár, amit a vírus elleni védekezésre kell fordítaniuk.
A gigantikus támogatási összeg egyéb tételeket is tartalmaz, köztük a koronavírus megfékezését szolgáló oltáskampány támogatását (14 milliárd dollárral) és egyebeket.
Bár a többség kedvezőnek tartja a segélycsomagot, kétkedőkből is akad bőven. Szerintük valójában az történik, hogy a jegybank pénzt nyomtat a semmiből, amit a Biden-kormányzat szétoszt, a címzettek elköltenek, egy részük pedig elherdálja, eltőzsdézi.
Többen az infláció elhatalmasodásának és meglódulásának a veszélyére figyelmeztetnek. Sok szakértő azonban nem tart ilyesmitől, bár abban egyetértenek, hogy a pénzromlás valamelyest felerősödhet a következő években. Inkább arról beszélnek, hogy a Biden-csomag egy év alatt nemcsak az USA, hanem más országok, még a rivális Kína, sőt az euróövezet gazdaságára is kedvező hatással lesz.
Abban viszont az elemzők többsége egyetért, hogy a koronavírus-válság kezdete óta eltelt időszakban jócskán felduzzadt amerikai államadósság és költségvetési deficit tovább növekedhet. A szövetségi költségvetésben keletkezett hiány a 2020 szeptember végén lezárult előző ciklusban már elérte a 3132 milliárd dollárt, ami a bruttó hazai össztermék (GDP) 15,2 százalékának felel meg. Ekkora deficitre a II. világháború befejezése óta nem volt példa az Egyesült Államokban, amelynek államadóssága (tavaly szeptember végén) a GDP 102 százalékára „hízott”; ekkora mínuszt sem jegyeztek még föl az országban több mint hetven éve. És ez nem minden, hiszen a hiány 2023-ra további hat százalékkal emelkedhet.
