Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában arra szólította fel Moszkvát és Kijevet a Kercsi-szorosnál vasárnap történt katonai incidenst követően, hogy párbeszéden keresztül oldják meg a problémát.
Recep Tayyip Erdogan török elnök (Fotó: Beta)
Erdogan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) parlamenti frakcióülésén felszólalva kifejtette: Törökországot szomorúsággal tölti el, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség újból "fellángolt". Ankara azt akarja, hogy a Fekete-tenger a "béke tengere" legyen - fogalmazott a török államfő, majd hozzátette: Törökországnak az a szándéka, hogy a jövőben is megőrzi mind az Oroszországgal, mind az Ukrajnával kialakított együttműködését. Ankara akkor elégedett, ha Moszkvát és Kijevet nem egymással szemben, hanem egymás oldalán látja - szögezte le.
November 25-én a Kercsi-szorosban, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket. A fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán matrózt őrizetbe vették, kihallgatásuk után bíróság elé állítják őket.
Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járműveire.
A történtek miatt Petro Porosenko ukrán államfő 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
Az EBESZ felszólította a feleket a konfliktus enyhítésére
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus súlyosbodása nyomán párbeszédre szólította fel az érintett feleket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kedden.
"Rendkívül aggasztónak találjuk az Azovi-tengernél és a Kercsi-szorosnál kialakult fejleményeket" - közölte Enzo Moavero Milanesi, az EBESZ soros elnöki tisztét is betöltő olasz külügyminiszter kedden. A szemben álló feleket a miniszter együttműködésre szólította fel a politikai és diplomáciai enyhülés érdekében, valamint arra, hogy csökkentsék a feszültséget, hogy elkerüljék a régió stabilitásának további gyengülését.
A fejlemények azt mutatják, hogy továbbra is fontos az együttműködés az EBESZ-en belül is - emelte ki Moavero Milanesi.
Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban ukrán tengerészek sebesültek meg. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták. A vezérkar szerint 23 ukrán tengerész esett fogságba az incidens során. Az FSZB szerint viszont az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva továbbhaladtak a szoros felé, ahol viszont az áthajózáshoz orosz engedélyre van szükség.
A történtek nyomán Petro Porosenko ukrán elnök szerdától hadiállapotot vezet be, amely az ukrán jogban a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot.
