Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal indokolta elzárkózását Petro Porosenkónak a kercsi incidens utáni telefonos kapcsolatfelvételi kísérleteivel szemben, hogy nem kíván részt venni annak választási kampányában. Az orosz elnök erről tegnap nyilatkozott Moszkvában, mondván, Porosenko kiprovokált mesterséges válsághelyzeteket hoz létre, és rögtön Oroszországot teszi értük felelőssé, hogy utána azt demonstrálja, hogy sikeresen megoldja a felmerülő problémákat.
Putyin, aki a kercsi incidenst korábban „előre kitervelt provokáció”-nak minősítette, a hónap folyamán legalább kétszer azzal vádolta meg a kijevi vezetést, hogy nem törekszik az ukrajnai válság békés rendezésére, a minszki megállapodások végrehajtására. Az orosz államfő értésre adta, hogy egy új hivatali partnerrel lenne kész ismét tárgyalásba bocsátkozni. Ukrajnában a tervek szerint március végén tartanak elnökválasztást.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén tegnap közölte, hogy a november 25-én a Kercsi-szoros közelében elfogott 24 ukrán tengerész és elhárító szabadon bocsátását követelő felszólítások ellenére is le fogják velük szemben folytatni azokat az eljárásokat, amelyeket az orosz törvények határsértés esetére előírnak. Nem kívánta kommentálni azt az amerikai külügyminisztériumi állásfoglalást, amely „erősödő következményeket és fájdalmat” helyezett kilátásba Moszkva számára arra az esetre, ha a foglyul ejtett ukránokat nem engednék el.
Marija Zaharova külügyi szóvivő arról számolt be, hogy a Donyec-medence térségében az ukrán katonai támadó potenciál megerősítése tapasztalható. Erősen kifogásolta, hogy a brit hadsereg kiberbiztonsági szakembereket vezényelt Ukrajnába.
A szóvivő Kurt Volker ukrán ügyekben illetékes amerikai külügyi különmegbízottról szólva úgy vélekedett, hogy a diplomata megbízatása valójában a válság elmélyítésére, nem pedig annak megoldására szól. A bírálatot az váltotta ki, hogy Volker sürgette az ukrán tengerészek haladéktalan szabadon bocsátását és a három lefoglalt hajó visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy az európai országok vegyék fontolóra újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen a kercsi incidens miatt.
Mogherini: az EU gazdasága is megszenvedi a konfliktust
Az Európai Unió gazdaságára is kedvezőtlenül hat az Oroszország és Ukrajna közötti azovi-tengeri konfliktus, az oroszok tevékenysége miatt ugyanis minden hajó menetideje megnő – figyelmeztetett tegnap az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Federica Mogherini közölte, hogy a kérdést ma Milánóban megvitatja Szergej Lavrov orosz és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel is. Utóbbit a szolidaritás kifejeződéseként az EU külügyi tárcavezetőinek hétfői tanácsülésére is meghívták. Leszögezte: az EU továbbra is határozottan kiáll Ukrajna, illetve az ország területi integritása és szuverenitása mellett.
November 25-én az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által illegálisan bekebelezett Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalta őket, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, ráadásul nemzetközi vizeken, a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét és a kétoldalú megállapodásokat is. A nyugati országok zöme is agresszióval vádolja Oroszországot. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy provokáció történt, az ukrán hajók megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles.
