Miközben Donald Trump, a Republikánus Párt feltételezett elnökjelöltje és Paul Ryan, a jobboldal legmagasabb rangú választott képviselője a szétzilált párt összekovácsolásán munkálkodik (erre majd érdemes lesz visszatérni, mert homlokegyenest ellentétes elvek ütközése közepette próbálják egyben tartani a világ legrégibb politikai pártját), addig a konzervatív erők újabb összecsapást szítottak az Obama-kormányzattal. Ezúttal a bili – vagyis a nyilvános illemhelyek – használata körül, természetesen a nemi identitást érintő diszkrimináció kapcsán.
A nemszokványos nemi orientációjú emberek jogaiért folyó harc évtizedek óta tart Amerikában, de az elmúlt egy-két évben jelentős áttörésre került sor. Legutóbb akkor, amikor a konzervatív többségű legfelső bíróság úgy döntött, hogy a szövetségi államok kötelesek elismerni az egyneműek házasságát. Nem kötelesek ugyan lehetővé tenni az ilyen frigyet, de a másutt legálisan kötött házasságokat mindenütt érvényesnek kell tekinteni. A fegyveres erőkben szintén megszüntettek minden diszkriminatív szabályzatot.
Az ideológiai harc fontos része Amerikában a kultúrháború: mivel a jobboldal csak nehezen tud szövetségi választásokat nyerni a gazdasági-szociális jogok megszüntetését célzó programjaival (Paul Ryan például privatizálni szeretné a társadalombiztosítást – amire még Trump sem hajlik), a főleg vallási meggyőződés köré építhető kultúrharc régóta jó csatatérnek számít a republikánusok számára. A jobboldal leghűségesebb követői a vallási fanatikusok, különösen a déli baptisták és a keresztény fundamentalisták (rossz magyar fordításban az evangelikálisok – akiknek természetesen semmi közük az európai evangélikus egyházakhoz), akik hevesen vetik bele magukat e harcokba, még akkor is, ha a valódi okokat az általában kisembereknek számító hívek gazdasági érdekei ellen fellépő nagytőke szolgáltatja. Az Obama-korszak különben is remek céltáblát nyújtott, hiszen a rejtett rasszistákat könnyű volt az elnök minden lépése ellen hergelni: kezdve azzal, hogy Obama kripto-muzulmán, vagy hogy nem is Amerikában született, tehát jogtalanul elnökösködik. Ezt a lovat Trump is megülte annak idején – sikertelenül –, de éppen tegnap leplezték le volt lakáját (akit újabban házibarátnak nevez), aki a Facebookon többször is az elnök meggyilkolására szólított fel.
Szóval tombol a vihar a biliben – és újabban a bili körül. A diszkriminációellenes törvények terjedésével egyre több jogtalanságot ki lehet küszöbölni, de ez általában „lentről” indul: gyakran fordul elő, hogy városi hatóságok hoznak jogterjesztő előírásokat, mert állami, pláne szövetségi, szinten sokkal nehezebben menne.
Az év elején Charlotte, Észak-Karolina legnagyobb városa elrendelte, hogy a transznemű embereknek nem lehet megtiltani a nemi identitásuknak megfelelő nyilvános illemhelyek használatát. A konzervatív többségű állami törvényhozás azonnal felzúdult, és egyetlen nap alatt elfogadott egy törvényt, amely megtiltja az önkormányzatoknak hasonló jellegű antidiszkriminációs előírások maghozatalát vagy alkalmazását. A kormányzó alá is írta a törvényt, annak ellenére, hogy a PayPal meg a Deutsche Bank azonnal visszavonta észak-karolinai beruházási terveit, azóta pedig közel kétszáz nagyvállalat elnöke kérte levélben a törvény visszavonását. Márpedig az említett állam gazdaságában fontos szerepet játszanak az informatikai cégek és a nagy pénzintézetek.
A szövetségi igazságügy-miniszter viszont arra hívta fel a kormányzó figyelmét, hogy a törvény sérti a szövetségi emberi jogi előírásokat, és mint ilyet, vissza kell vonni. Erre Észak-Karolina múlt hétfőn beperelte az Egyesült Államok kormányát – az igazságügyminisztérium pedig kedden visszaperelte Észak-Karolinát. Időközben még négy republikánus vezetésű állam is hasonló törvényeket fontolgat. A New York Times szerint kitört az országos vécéhisztéria.
Mivel illemhelyügyben mégsem lenne illő vallási dogmákat felsorakoztatni, a konzervatív oldal a közbiztonságra hivatkozik, mondván, hogy a szabadelvűség veszélybe sodorja a nőket, lányokat, mert majd magukat transzneműnek álcázó férfiak besurrannak a vécékbe és megerőszakolják vagy molesztálják őket. Amúgy egyetlenegy olyan eset nem történt még, ahol az új előírások után ilyesmi történt volna – dehát a(z ultra)konzervatív politikai logikát nem érdeklik az érvek. Még a saját embereik érve sem: egy dél-karolinai seriff – az egyik legkonzervatívabb államról van szó! – levelet írt az ottani törvényt előkészítő bizottságnak, hogy 41 éves rendőri pályafutása alatt nem hallott ilyen támadásról. De azt is kimondta, hogy egy ilyen törvény közönséges ostobaság, mert egyszerűen betartathatatlan: a rend őrei nem matathatnak a bugyikban.
Mivel Észak-Karolina és az USA két különböző szövetségi bíróságon indított pert egymás ellen, könnyen elképzelhető, hogy ellentétes ítéletek születnek – ami egyenesen a legfelső bíróság elé lökné a biliügy tartalmát.
