Rossz néven vették Moldovában az orosz elnök legutóbbi javaslatát, Vlagyimir Putyin ugyanis azt üzente Chisinaunak, hogy Nicolae Timofti államfő 2015 végéig halassza el az Európai Unióval az idén júniusban megkötött társulási és szabadkereskedelmi egyezmény alkalmazását. Putyin azt szeretné, ha Moldova a szerződés szabadkereskedelmi részét hanyagolná. Szerinte ennyi idő kellene ahhoz, hogy a két ország rendezze a vitás kérdéseit, vagy hozzákezdjen a megoldásukhoz.
Probléma akad bőven. Sőt, egy ideje meg is szaporodtak a vitás kérdések Moszkva és Chisinau között. Oroszország nem nézte jó szemmel, hogy az Ukrajnával határos Moldova a nyáron – a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírásával – egy lépést tett az EU felé. Nemtetszését úgy fejezte ki, hogy két lépcsőben gazdasági korlátozó intézkedéseket vezetett be Moldovával szemben. Először a gyümölcsimportot tiltotta meg, majd megemelte az orosz piacra szánt moldovai mezőgazdasági termékek és borok vámját.
Timofti elnök a történtek miatt azzal vádolta Moszkvát, hogy átlátszó ürüggyel vezette be az embargót, amellyel Moldovát kizárta az Oroszország felügyelete alatt működő Független Államok Közösségének szabadkereskedelmi övezetéből.
A moszkvai döntés nagyon érzékenyen érintette a rendkívül szegény országok közé sorolt Moldovát, amely rengeteg szállal kötődik az orosz piachoz. A gazdasági fenyegetés mellett Moszkva politikai eszközökkel is nyomást gyakorolhat Chisinaura, hogy lassítsa, s ha lehet, meghiúsítsa uniós csatlakozását.
A politikai nyomásgyakorlás pedig egyre nyilvánvalóbb. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a minap azt üzente, hogy Moszkva megvédi a Moldovában élő állampolgárait, ha veszélybe kerülnének. (Az ottani oroszok nagy többsége egy szakadár területen, a Dnyeszter Menti Köztársaságban él. A „köztársaságot” az 1990-es évek elején kiáltották ki – egyoldalúan – a helyi oroszok, de azt senki sem ismerte el, még Moszkva sem... bár támogatja a szakadár államot, ahol több ezer katonáját is állomásoztatja.) A szakadár vidéken mindössze bő félmillióan élnek, de a lakosságnak csak egyharmada orosz ajkú. A terület sorsának rendezetlensége állandó konfliktusforrás, az indulatokat bármikor fel lehet szítani.
A helybeliek döntő többsége 2006-ban népszavazáson arra voksolt, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz. Az idei krími referendum eredményén felbuzdulva a Dnyeszter Menti Köztársaság áprilisban függetlenségének elismerésére szólította fel Moszkvát, az ENSZ-t, és az EU-t.
Chisinau inkább azt szorgalmazza, hogy az orosz katonák távozzanak a Dnyeszter mentéről, hogy az visszakerülhessen teljes joghatósága alá. A vita lezárása nélkül ugyanis elképzelhetetlen az EU-tagság. Chisinau optimista: 2015-ben csatlakozási kérelmet szándékozik benyújtani az EU-hoz.
