Omar Abdel Hamid el-Husszein nem tipikusan dán nevet kapott a szüleitől, de nem is ez volt vele a gond. Sokkal inkább az, hogy dániai börtönfogsága idején a fanatikus iszlám útjára tért, majd azt tervezte, hogy csatlakozik az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez. Természetesen szabadulása után, amelyet nemrég ünnepelhetett meg.
(Léphaft Pál karikatúrája)
Elszántságát február derekán úgy demonstrálta a palesztin származású fiatalember, hogy Koppenhágában megölt két civilt, megsebesített öt rendőrt, mielőtt vele is végeztek. Azóta kiderült: Dániában élt, de nem járt sem Szíriában, sem Irakban, ahol a szélsőséges szunnita IÁ saját államot (kalifátust) működtet, és a világ bármely tájáról szívesen befogad „hasongondolkodókat”. Akárcsak az al-Kaida, amely a Közel-Kelet és Afrika több országában működtet helyi szervezeteket és kiképzőközpontokat.
Az EU-ból sokan indultak már útra (főként fiatalok), hogy kipróbálják magukat a hírhedt kalifátusban, vagy az al-Kaida oldalán a szíriai, jemeni vagy épp a líbiai belháborúban. A harcba szólító felhívásokra dzsihadista honlapokon, sőt európai és más földrészeken működő mecsetekben is rá lehet bukkanni. Toborzók szintén szervezik a kalandra vágyók utaztatását.
A Nyugatról és máshonnan érkező szimpatizánsokat a terrorközpontokban „fanatizálják”, katonai kiképzésben részesítik, harcokban vetik be, gyilkolásra, pusztításra „tanítják” őket. Az IÁ-hoz szegődött európai, amerikai, kanadai vagy épp ausztráliai állampolgárok egy része már mindezen túl van, sőt rég hazatért.
A visszatértek közül sokan fanatikus iszlamisták maradtak, s készek szembefordulni azzal az országgal, ahol élnek. Olykor saját elhatározásból, olykor megbízóik utasítására. Az otthoni merényletek elkövetésére különböző indokkal buzdítják őket. Néha azzal, hogy országuk katonailag beavatkozik iszlám államokban, saját földjükön bombázza a muszlimokat, és megszentségteleníti vallásuk szent helyeit, máskor meg azzal, hogy a nyugati média gyalázza Mohamed prófétát.
Az iszlamista terror immár globális fenyegetéssé vált. Csak az utóbbi fél évben ez többszörösen bebizonyosodott: tavaly októberben Kanadában, decemberben Ausztráliában, az idén januárban Franciaországban és Belgiumban, februárban pedig Dániában hajtottak végre véres merényleteket. Folyamatos fenyegetőzéseik ugyanakkor arra utalnak, hogy a jövőben (még) több hasonló esetre lehet számítani.
Az IÁ állítólag azt tervezi, hogy a nyugati származású harcosainak egy részét – menekültnek álcázva – Líbián és a Földközi-tengeren keresztül juttatja Dél-Európába, ahol városokban és kikötőkben hajtanának végre támadásokat. A visszaküldött IÁ-harcosok azonban veszélyt jelentenek egész Európára.
Belgium, ahol januárban két iszlamista fanatikus ámokfutását akadályozták meg, különösen veszélyeztetett. Az uniós tagországok lakosságának számához viszonyítva ugyanis itt a legmagasabb azoknak az aránya, akik a Közel-Keleten vagy Afrikában vélhetően iszlamista terrorszervezetek szolgálatába álltak. Egymillió lakosra itt 40 szélsőséges jut, miközben a szomszédos Németországban 7, Franciaországban pedig 18–20.
Szíriában mintegy 300 „belga” harcolhat az IÁ oldalán. Dánia esetében hasonló a helyzet. Az észak-európai országból – lakosságszámra kivetítve – ugyancsak aránytalanul sokan csatlakoztak az IÁ-hoz, illetve harcolnak (elsősorban) Szíriában és Irakban. Nyugati hírszerzők azt gyanítják, hogy legalább húsz alvó iszlamista terroristacsoport lehet Európában. Tagjaik számát 120–180-ra becsülik. Elsősorban Belgiumra, kisebb mértékben Hollandiára, Franciaországra és Németországra jelentenek veszélyt.
Az EU-ban azonban sokkal több olyan személy él, akik uniós állampolgárként álltak a dzsihadisták közé, majd a fegyverek és robbanóanyagok használatának ismeretében, valamint harci tapasztalat birtokában tértek vissza. Az EU bűnüldöző hatósága, az Europol eddig csaknem 2500 személyt írt össze, akikről gyanítható, hogy külföldön harcoltak, és képesek Európában terrorcselekmények elkövetésére.
Ezek az uniós állampolgárok kapcsolatot tartanak fenn a muszlim világ szélsőséges szervezeteivel. Egy részük bármilyen bűncselekmény elkövetésére hajlandó. Nem mindegyikük jelent azonban potenciális veszélyt. A hatóságok ezért csak azokat tartják megfigyelés alatt, akiket a legveszélyesebbeknek gondolnak. (Feltéve, ha idejében leleplezik őket.)
Az IÁ térhódításának hatására az ENSZ tavaly ősszel arra kérte a kormányokat, hogy szigorúan büntessék mindazokat, akik a szélsőséges szervezet tagjaként külföldre mennének harcolni, esetleg onnan térnek vissza. A világszervezet büntetést javasol a toborzók és az utazásfinanszírozók ellen is. Manuel Valls francia miniszterelnök még tovább ment ennél. A minap „az iszlám fasizmussal” szembeni hazai és külföldi egységre, illetve háborúra szólított fel.
Az IÁ-t eddig hidegen hagyták a külső fenyegetések. Sőt, az al-Kaidához hasonlóan az utóbbi időben gyakran riogat nyugati célpontok elleni terrortámadásokkal. Úgy tűnik, versengés kezdődött az al-Kaida és a soraiból épp a vadállati kegyetlensége miatt (évekkel ezelőtt) kiebrudalt IÁ között a legnagyobb, leglátványosabb, s alighanem a legvéresebb merénylet elkövetéséért.
Az al-Kaida interneten is elérhető propagandaújságja, az angol nyelvű Inspire folyamatosan ígérget új merényleteket. Már decemberben utaltak nyugati, köztük brit, francia és egyesült államokbeli célpontok elleni (magányos) támadásokra. Az MI5 brit titkosszolgálat szerint az Inspire 2010-es megjelenése óta az Angliában végrehajtott terrortámadások 70 százalékánál az elkövetők előzőleg rendszeresen olvasták a lapot, egy részüket pedig a tartalom valósággal inspirálta az akcióra.
