Pénzt is kérhet Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a hatalmas államadóssággal küszködő és a hitelválság következményeitől szenvedő Görögország kormányfője. Alekszisz Ciprasz ma utazik Moszkvába, ahol Putyin is fogadja. Hivatalosan ugyan a görög–orosz együttműködésről tárgyalnak, de az adósságcsapdában vergődő Athén megsegítése (dollármilliárdokkal) valószínűleg a találkozó kiemelt témája lesz.
Az EU ugyanis csak szigorú feltételek mellett hajlandó átutalni Görögországnak a korábban jóváhagyott 240 milliárd euró hitel utolsó, 7,2 milliárdos részletét. A Ciprasz-kormánytól Brüsszel azonban a – hitelért cserébe Görögországtól megkövetelt eddigi – reformok kibővítését követeli. Azt is elvárja, hogy Athén ne szakítson hitelezőivel, vagyis az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Cipraszék kezdettől fogva tétováznak, ellenkeznek és az EU-nak nem tetsző új reformjavaslatokat küldözgetnek Brüsszelbe. Közben az idő és a pénz rohamosan fogy, mivel Athénnak folyamatosan kell törlesztenie hiteleit, ráadásul az állam működését is biztosítania kell. A napokban híre ment, hogy Görögország (ismét) a fizetésképtelenség peremére sodródott, de ezt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter cáfolta.
Athénnak csak áprilisban 4,75 milliárd eurót kell átutalnia hitelezőinek, illetve biztosítania közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra. A kormány abban reménykedik, hogy az EU-IMF páros jóváhagyja a – múlt szerdán Brüsszelbe elküldött legújabb – görög reformcsomagot, s így megkapja a mentőprogramból megmaradt 7,2 milliárd eurónyi utolsó részletet.
Bár a kormány igyekszik kerülni a fizetésképtelenség látszatát, sajtóhírek szerint Athénnak már az áprilisi kiadásokra sem futja. A Ciprasz-kabinet mindenesetre igyekszik pénzt teremteni. Áprilisban állítólag már 200 millió eurót vont el az egészségügytől. A gazdáknak szánt EU-támogatásokból pedig 300 milliót „csoportosított át” a közalkalmazotti bérékre.
Tekintettel arra, hogy az EU és az IMF a hitelért cserébe további reformokat követel, Athén inkább másoktól (is) kérne. Részben azért, mert el akarja kerülni a tiltakozásokat. A lakosság ugyanis már torkig van a megszorításokkal.
Görög miniszterek már többször meglebegtették, hogy Oroszországtól vagy Kínától próbálnak pénzt szerezni. Az EU elfogadhatatlanak tartja a fenyegetőzést, de az akadozó görögországi reformoknál is jobban aggasztja Ciprasz barátkozása az oroszokkal.
A kormányfő már több gesztust tett Moszkva irányába. Megválasztása után elsőként az orosz nagykövetet fogadta, és időnként bírálja az Oroszországot sújtó uniós szankciókat. Bizonyára moszkvai látogatásán is napirendre kerülnek a büntető intézkedések.
Ez a Kremlnek különösen fontos. Ha ugyanis megbízható (és például kedvezményes hitelekkel vagy másként zsarolható) szövetségeseket szerez az EU-ban, nyert ügye van, hisz az oroszok elleni szankciókat csak egyhangú döntéssel lehet meghosszabbítani Brüsszelben.
