Washington, 2016. jan. 8
„Ellenséges területre”, a demokrata szocialista Bernie Sanders államába, Vermontba merészkedett csütörtök este Donald Trump, a republikánus elnökjelöltségért indulók leghangosabbika. A milliárdos showman-amatőr politikus azzal tetézte „vakmerőségét”, hogy a másfélezer férőhelyes teremre nem kevesebb, mint húszezer jegyet osztott ki. Az viszont már nem okvetlenül kurázsira utal, hogy a bejáratnál mindenkit megkérdeztek, Trumpot támogatja-e, és aki nemmel válaszolt, azt nem engedték be.
A vezető republikánus jelölt nem először játszotta el, hogy durva szavakkal rúgatja ki a teremből azokat, akik mégiscsak bejutnak ellene tüntetni. Még a kabátjukat is „konfiszkáltatta” a nulla fokos téli éjszakán (miközben „mínusz 20 fokkal” fenyegette őket), a kirúgottakat azonban ünneplő tömeg fogadta odakinn. Nem véletlen, hogy éppen abban a városban, Burlingtonban választották meg 35 évvel ezelőtt polgármesternek az azóta is „demokratikus szocialista” eszméket valló Sanderst, és onnan indult el képviselőházi, majd szenátusi pályafutása is, amit az idei elnökjelöltségért való indulása koronáz.
Trumpot és Sanderst egyaránt „szélsőséges” jelölteknek tartja az amerikai média legnagyobb része – de ez egy másik történet. Kettőjük közül mindenképpen Trump az, aki a politikai széljárás alapján váltogatja nézeteit. Most éppen a fegyverviselési szabályok körüli vitában szállt ringbe Barack Obama ellen, többek között azt is nagy dérrrel-durral bejelentve, hogy ha megválasztják elnöknek, azonnal betiltja az iskolákban és környékükön helyenként alkalmazott fegyvertilalmi zónákat – mert hogy „minél több embernek van pisztolya vagy puskája, annál nagyobb a közbiztonság”.
Miközben a nem fehérbőrű gyanús személyek egy részét gondolkodás nélkül szitává lövik az Egyesült Államok egyes részein szolgáló rendőrök (ez történt a decemberi kaliforniai tömegmerénylet nyomán, de a játékpuskával szórakozó 12 éves, feketebőrű clevelandi fiúval is), addig az oregoni területfoglaló milíciák vezetőjét barátságos kézfogással próbálja rávenni távozásra a helyi seriff. Annak ellenére, hogy a fehér szuprematista vezéralak megígérte, hogy erőszakkal is szembeszállnak a rendőrökkel, ha azok el akarják őket távolítani.
Mint ismeretes, Obama a héten rendeleti szabályozást helyezett kilátásba a fegyverforgalmazás és a vásárlók háttérellenőrzésének szigorítására. Az elnök szeméből még a könny is kicsordult, amikor arról beszélt, hogy hivatali idejének közel hét éve alatt túl sok tömeggyilkosság után volt kénytelen az áldozatok hozzátartozóinak a szemébe nézni. A korábbi elnöki kezdeményezéseket sorra elutasító képviselőház új vezetője, Paul Ryan (aki élharcosa a fegyverviselés minél nagyobb szabadságának, beleértve az államhatárokon át történő rejtett fegyverviselést is) azonnal ugrott és alkotmányellenesnek nevezte az elnök szándékát, sőt kigúnyolta Obama könnyeit. (Trump ugyan őszintének tartja a könnyeket, de teljesen elhibázottnak a szigorítást.) Itt jegyezzük meg (mivel lapunk is átvette), hogy az MTI tévesen értelmezte Ryan reakcióját. A házelnök ugyanis nem azt mondta, hogy „Az elnök intézkedései nem sértik az alkotmány második kiegészítését, de éberek leszünk”– hanem pontosan az ellenkezőjét: „Akármit mond is Obama elnök, az ő szava nem írhatja felül a második alkotmánykiegészítést. Mi éber felügyelettel fogunk élni.” Ryan hozzátette: „Az elnök az első naptól kezdve nem tartotta tiszteletben a biztonságos és legális fegyverviselési jogot, amit nemzetünk alapításától fogva értékel... Elnöki rendelete kétségtelenül bíróságon lesz kétségbe vonva, végső soron pedig egy republikánus elnök mindent visszafordíthat, amit ez az elnök tesz.”
A legújabb közvéleménykutatások szerint az amerikaiak pontosan kétharmada támogatja Obama javaslatait, de a többség nem hiszi, hogy sikere is lesz velük. Miközben Trump is meg Ryan is saját híveinek körében mert csak a kérdésről beszélni, keményen bírálva Obamát, addig az elnök csütörtök este elment a CNN hírtévé által szervezett fórumra, ahol a polgárok kérdéseket tehettek fel neki. A kérdések többsége olyanoktól érkezett, akik személyes veszélyeztetettség okán ellenzik a fegyverviselés tiltását, és egytől egyig úgy értelmezték Obama álláspontját, hogy az korlátozná a fegyverviselési jogot. Obama ugyan százszor elmondta már, hogy nem az a célja, és hogy szavait „összeesküvéses alapon” rendre kiforgatják a fegyverlobbi szócsövei – meg, tegyük hozzá, a jobboldali média. Az elnöki fórumra ugyanakkor el sem ment az Országos Puska Egyesület meghívott képviselője.
A fegyvertartás (vagy legalább a forgalmazás) szabályozásáról szóló, minden tömegmerénylet után fellángoló amerikai vitában sok-sok könny hullhat még, és még sokáig tövisek nőnek az áldozatok sírján hervadó virágok fölé.
